Dániel könyvének szövege

chapter 5


Chapters:


verse #1

Bélsaccár király nagy lakomát rendezett ezer főemberének és az ezer vendég jelenlétében itta a bort.


verse #2

Mikor már ízlett a bor, Bélsaccár parancsot adott, hogy azokat az arany és ezüst edényeket, amelyeket atyja, Nabukodonozor vitetett el a jeruzsálemi templomból, hozzák elő, hogy belőlük igyanak a király, főemberei, feleségei és ágyasai.


verse #3

Azonnal előhozták azokat az arany edényeket, amelyeket az Istennek Jeruzsálemben levő házából, a templomból vittek volt el s ittak belőlük a király, főemberei, feleségei és ágyasai;


verse #4

itták a bort és dicsérték az arany, ezüst, réz és vas, fa és kő isteneket.


verse #5

Abban az órában emberi kéznek ujjai jelentek meg és a mécslábbal szemben, a királyi palota bemeszelt falára írtak; a király pedig nézte a kézfejet, amely írt.


verse #6

Ekkor a király arcáról eltűnt a fény; riasztó gondolatai támadtak. Csípőjének ízületei megoldódtak s térde egymáshoz verődött.


verse #7

Hangosan felkiáltott a király, hogy vezessék be a jósokat, a kaldeusokat, a csillagászokat. A király aztán így szólt Babilon bölcseihez: Bárki, aki elolvassa ezt az írást s megfejtését tudtomra adja, bíborba öltözik arany karikát kap a nyakára s utánam harmadikként fog uralkodni az országban.


verse #8

Ekkor bementek Babilon összes bölcsei, de nem tudták sem az írást elolvasni, sem a megfejtését megmondani a királynak.


verse #9

Ekkor Belsaccár király nagyon megriadt, arcának fénye elhalványult, s főemberei megzavarodtak.


verse #10

A királyné asszony a király és a főemberek szavai miatt bement az ivóházba. Ott a királyné így szólott: Korszakokig élj Király! Ne gondolj riasztó dolgokat és arcod fényét el ne veszítsed.


verse #11

Van királyságodban egy férfi, akiben a szent istenek szelleme van, kiben atyádnak napjaiban akkora világosság, belátás és bölcsesség lakott, mint istenek bölcsessége s atyád, Nabukodonozor király az írástudók, jósok, kaldeusok és csillagászok fejévé tette őt; a te atyád, a király!


verse #12

Ami annak volt a következménye, hogy igen nagy szellem, tudás, belátás, álmokat magyarázó, rejtélyeket megfejtő, nehéz feladatokat feloldó /képesség/ lakozott Dánielben, kinek a király a Baltazár nevet adta. Hívasd Dánielt, s ő meg fogja jelenteni a magyarázatot.


verse #13

Akkor Dánielt bevezették a király elé s a király megszólította Dánielt: Te vagy a judabeli száműzöttek közül való Dániel, akiket apám, a király vitetett el Júdából?


verse #14

Azt hallom felőled, hogy igen nagy világosság, belátás és bölcsesség lakik benned.


verse #15

Most előmbe vezették a bölcseket és jósokat, hogy ezt az írást elolvassák és annak megfejtését nekem megmondják, de nem voltak képesek megfejteni a mondást, hogy azután megjelentsék.


verse #16

Hallottam azonban felőled, hogy képes vagy megfejtéseket csinálni és nehéz feladatokat megoldani. Most hát, ha képes vagy az írást elolvasni és megfejtését velem közölni, bíborba öltözöl, arany karikát kapsz a nyakadra, s harmadikként fogsz uralkodni a királyságban.


verse #17

Erre Dániel a következő választ adta a királynak: Ajándékaid a tieid legyenek, s adományaidat másoknak add, király!


verse #18

A te atyád Nabukodonozornak adta a magasságos Isten a királyságot, a nagyságot, a tiszteletet és a fenséget!


verse #19

A nagyság miatt, amelyet neki adott a népek, nemzetek, nyelvek mind féltek és reszkettek tőle. Akiket akartkicsinnyé tett.


verse #20

De amikor fölemelte szívét és szelleme dölyfösségig nőtt, lezuhant királyi trónjáról és méltósága elhagyta őt.


verse #21

Kitaszították az emberek fiai közül; szíve az állatok szívéhez vált hasonlóvá; a vadszamárral lakott együtt, füvet evett, mint a tulkok és az ég harmatja öntözte, amíg fel nem ösmerte, hogy a magasságos Isten uralkodik az emberi királyságon, s akit akar, azt állítja föléje.


verse #22

S te, Belsaccár, az ő fia, nem tetted kicsinnyé szívedet, noha mindezeket tudtad;


verse #23

hanem az Ég Ura fölé emelkedtél fel. Magad elé hozattad házának edényeit s belőlük ittátok a bort te, főembereid, feleségeid és ágyasaid s az ezüst, az arany, a réz, a vas, a fa és a kő isteneket magasztaltad, amelyek nem látnak, nem hallanak, nem értenek s nem azt az Istent tisztelted, akinek kezében van leheleted, s akinél van minden utad!


verse #24

Ő küldte el azt a kézfejet, amely ezeket a betűket írta!


verse #25

Az írásjegyek /elolvasása/ pedig ez: Mené, mené, tekél, uparszin.


verse #26

Megszámolva, megszámítva, megmérve, szétdarabolva! A szavak értelme pedig ez: Mené: Isten megszámolta királyi uralkodásod napjait és befejezettnek találta őket.


verse #27

Tekél: mérlegen mért meg téged és kevésnek talált.


verse #28

Perész: Isten összetörte királyságodat és a médeknek és perzsáknak juttatta oda.


verse #29

Ekkor Belsaccár parancsára Dánielt bíborba öltöztették, arany karikát tettek a nyakára s kikiáltották felőle, hogy harmadikként fog uralkodni a királyságban.


verse #30

Azon az éjszakán megölték Belsaccárt, a kaldeusok királyát

Chapters:


Books