A példabeszédek könyve

15. fejezet


Fejezetek:


A bölcs ember osztályrésze élet, a bolondé halál


1. vers

A higgadt válasz elhárítja az indulatot, de a bántó beszéd haragot támaszt.

1Kir 12,13; Péld 25,15


2. vers

A bölcsek nyelve jól alkalmazza a tudást, az ostobák szája meg balgaságot áraszt.

Péld 12,23; Péld 13,16


3. vers

Mindenen rajta tartja szemét az Úr, a gonoszakat és a jókat egyaránt figyeli.

2Krón 16,9; Jer 16,17


4. vers

A szelíd nyelv olyan, mint az élet fája, a romlott pedig összetöri a lelket.


5. vers

A bolond utálja az apai intést, de az okos elfogadja a dorgálást.

Péld 12,1; Péld 13,1


6. vers

Az igaz házában nagy kincs van, a bűnösnek pedig jövedelme okozza a vesztét.


7. vers

A bölcsek ajka hinti a tudást, az ostobáknak a szíve sem tiszta.


8. vers

A bűnösök áldozatát utálja az Úr, de a becsületesek imádságát kedveli.

Péld 15,29; Péld 21,27; Ézs 1,11; Ám 5,21; Jn 9,31


9. vers

Utálja az Úr a bűnös útját, de szereti az igazságra törekvőt.


10. vers

Rosszul esik az intés annak, aki letér az ösvényről, pedig meghal az, aki gyűlöli a dorgálást.


11. vers

A halál és az enyészet helye is az Úr előtt van, mennyivel inkább az emberek szíve!

Jób 26,6; Zsolt 139,8; Jer 17,10


12. vers

Nem szereti a csúfolódó, ha feddik, és nem jár a bölcsekhez.


13. vers

Az örvendező szív megszépíti az arcot, a bánatos szív pedig összetöri a lelket.

Péld 17,22


14. vers

Az értelmes szív tudásra törekszik, az ostobák szája pedig bolondságon rágódik.


15. vers

A csüggedőnek mindig rossz napja van, a jókedvűnek pedig mindig ünnepe.


16. vers

Jobb a kevés az Úr félelmével, mint a sok kincs, ha nyugtalanság jár vele.

Zsolt 37,16; Péld 16,8


17. vers

Jobb egy tányér főzelék ott, ahol szeretet van, mint a hizlalt ökör, ahol gyűlölet van.

Péld 17,1


18. vers

Az indulatos ember viszályt szít, a türelmes pedig lecsendesíti a perpatvart.

Péld 16,32; Péld 29,22


19. vers

A lusta útja olyan, mint a tövises sövény, a becsületesek ösvénye pedig egyenes.


20. vers

A bölcs fiú örömet szerez apjának, az ostoba ember pedig megveti anyját.

Péld 10,1; Péld 17,21


21. vers

A bolondság az esztelen ember öröme, de az értelmes egyenes úton jár.


22. vers

Meghiúsulnak a tervek, ha nincs tanácskozás, de megvalósulnak, ha van sok tanácsadó.

Péld 11,14


23. vers

Örül az ember, ha válaszolni tud, és milyen jó az idején mondott szó!


24. vers

Az értelmes ember életútja fölfelé visz, kikerülve a holtak hazáját odalent.


25. vers

A gőgösök házát összedönti az Úr, de megszilárdítja az özvegyek határát.


26. vers

Utálatosak az Úr előtt a gonosz gondolatok, de tiszták a kedves szavak.


27. vers

Kárt okoz saját házának a nyerészkedő, de aki gyűlöli a vesztegetést, az élni fog.


28. vers

Az igaz megfontolja szívében, hogy mit mondjon, a bűnösök szájából pedig árad a rossz.


29. vers

Távol van az Úr a bűnösöktől, de az igazak imádságát meghallgatja.

Zsolt 34,16; Zsolt 145,19; Péld 15,8; Jn 9,31


30. vers

A csillogó szemek megörvendeztetik a szívet, a jó hír felüdíti a testet.

Péld 25,25


31. vers

Akinek a füle hallgat az életre való feddésre, az a bölcsek között marad.


32. vers

Aki semmibe veszi az intést, önmagának árt, aki pedig hallgat a dorgálásra, értelmessé válik.


33. vers

Az Úr félelme bölcsességre int, és aki tisztességet akar, előbb legyen alázatos!

Péld 18,12; Jób 28,25

Fejezetek:


Könyvek