A példabeszédek könyve

14. fejezet


Fejezetek:


A bölcsesség és a balgaság kétféle gyümölcse


1. vers

Az asszonyi bölcsesség építi a házat, a bolondság pedig a maga kezével rombolja le.

Péld 31,10


2. vers

Aki egyenes úton jár, féli az Urat, de aki letéved útjairól, az megveti őt.


3. vers

A bolond szájából gőg sarjad, de a bölcseket megőrzi ajkuk.


4. vers

Ha nincsenek barmok, üres a jászol, de bő a termés, ha erős az ökör.


5. vers

Az igaz tanú nem hazudik, de a hamis tanú hazugságot beszél.

2Móz 20,16; 2Móz 23,1; Péld 12,17


6. vers

Hiába keresi a csúfolódó a bölcsességet, az értelmes embernek azonban könnyű a megismerés.


7. vers

Térj ki az ostoba útjából, mert nem szerzel ajkáról tudást!

Péld 23,9


8. vers

Az okos azért bölcs, mert érti a dolgát, az ostobát pedig rászedi saját bolondsága.


9. vers

A bolondokat csúffá teszi a vétek, de a becsületes emberek közt jóakarat van.


10. vers

A szív ismeri a maga keserűségét, és örömébe sem avatkozhat idegen.

1Kor 2,11


11. vers

A bűnösök háza népe kipusztul, de a becsületesek sátrának lakói virulni fognak.

Péld 10,25; Péld 12,7


12. vers

Van út, amely egyenesnek látszik az ember előtt, de végül a halálba vezet.

Péld 16,25


13. vers

Nevetés közben is fájhat a szív, és az öröm vége is lehet bánat.


14. vers

A romlott szívű azt kapja, amit megérdemel, meg a jó ember is tettei gyümölcsét.

Péld 1,31


15. vers

A tapasztalatlan mindent elhisz, de az okos vigyáz a lépésére.


16. vers

A bölcs fél a rossztól, és elkerüli, az ostoba féktelen és elbizakodott.


17. vers

A hirtelen haragú bolondságot követ el, és az alattomos embert gyűlölik.

Péld 14,29


18. vers

Bolondságot örökölnek az együgyűek, az okosakat pedig tudás ékesíti.


19. vers

Le fognak borulni a rosszak a jók előtt, és a bűnösök az igaz ember kapuja előtt.


20. vers

A szegényt még barátja is gyűlöli, de a gazdagot sokan szeretik.

Péld 19,4


21. vers

Aki megveti felebarátját, vétkezik, de aki az alázatosokon könyörül, boldog lesz.

Zsolt 41,2; Mt 5,7; Mt 25,34


22. vers

Tévelyegnek, akik rosszat akarnak, a szeretet és a hűség pedig jót akar.


23. vers

Minden munkának megvan a maga haszna, de akinek csak a szája jár, az ínségbe jut.


24. vers

A bölcseknek koronája a gazdagság, de az ostobák bolondsága csak bolondság.


25. vers

Életeket ment meg az igaz tanú, de aki hazugságot beszél, az csaló.


26. vers

Aki az Urat féli, annak erős oltalma van, fiainak is menedéke lesz az.

Péld 18,10


27. vers

Az Úrnak félelme az élet forrása a halál csapdáinak kikerülésére.

Péld 9,10; Péld 10,27


28. vers

Nagy nép ad a királynak méltóságot, de ha elfogy a nemzet, elvész az uralkodó is.


29. vers

A türelmes ember telve értelemmel, a türelmetlen pedig bolondnak bizonyul.

Péld 14,17; Jak 1,19


30. vers

A szelíd szív élteti a testet, az indulat viszont rothasztja a csontokat.


31. vers

Aki elnyomja a nincstelent, gyalázza Alkotóját, aki pedig könyörül a szegényen, az dicsőíti.

Péld 17,5; Mt 10,42; Jak 1,27


32. vers

A maga gonoszsága miatt bukik el a bűnös, de vigaszt kap az igaz, ha halálán van is.

Zsolt 34,20


33. vers

Az értelmes ember szívében bölcsesség lakik, de az is kitudódik, hogy mi van az ostobákéban.


34. vers

Az igazságosság felmagasztalja a népet, a bűn pedig gyalázatukra van a nemzeteknek.


35. vers

Jóindulattal van a király az értelmes szolga iránt, de haragja sújtja a haszontalant.

1Móz 41,37

Fejezetek:


Könyvek