A példabeszédek könyve

Fejezetek:

… 13 14 15 16 17 …   ⇤ ← 15 → ⇥

1. vers

A higgadt válasz elhárítja az indulatot, de a bántó beszéd haragot támaszt.

→ 1Kir 12,13; Péld 25,15

2. vers

A bölcsek nyelve jól alkalmazza a tudást, az ostobák szája meg balgaságot áraszt.

→ Péld 12,23; Péld 13,16

3. vers

Mindenen rajta tartja szemét az Úr, a gonoszakat és a jókat egyaránt figyeli.

→ 2Krón 16,9; Jer 16,17

4. vers

A szelíd nyelv olyan, mint az élet fája, a romlott pedig összetöri a lelket.

5. vers

A bolond utálja az apai intést, de az okos elfogadja a dorgálást.

→ Péld 12,1; Péld 13,1

6. vers

Az igaz házában nagy kincs van, a bűnösnek pedig jövedelme okozza a vesztét.

7. vers

A bölcsek ajka hinti a tudást, az ostobáknak a szíve sem tiszta.

8. vers

A bűnösök áldozatát utálja az Úr, de a becsületesek imádságát kedveli.

→ Péld 15,29; Péld 21,27; Ézs 1,11; Ám 5,21; Jn 9,31

9. vers

Utálja az Úr a bűnös útját, de szereti az igazságra törekvőt.

10. vers

Rosszul esik az intés annak, aki letér az ösvényről, pedig meghal az, aki gyűlöli a dorgálást.

11. vers

A halál és az enyészet helye is az Úr előtt van, mennyivel inkább az emberek szíve!

→ Jób 26,6; Zsolt 139,8; Jer 17,10

12. vers

Nem szereti a csúfolódó, ha feddik, és nem jár a bölcsekhez.

13. vers

Az örvendező szív megszépíti az arcot, a bánatos szív pedig összetöri a lelket.

→ Péld 17,22

14. vers

Az értelmes szív tudásra törekszik, az ostobák szája pedig bolondságon rágódik.

15. vers

A csüggedőnek mindig rossz napja van, a jókedvűnek pedig mindig ünnepe.

16. vers

Jobb a kevés az Úr félelmével, mint a sok kincs, ha nyugtalanság jár vele.

→ Zsolt 37,16; Péld 16,8

17. vers

Jobb egy tányér főzelék ott, ahol szeretet van, mint a hizlalt ökör, ahol gyűlölet van.

→ Péld 17,1

18. vers

Az indulatos ember viszályt szít, a türelmes pedig lecsendesíti a perpatvart.

→ Péld 16,32; Péld 29,22

19. vers

A lusta útja olyan, mint a tövises sövény, a becsületesek ösvénye pedig egyenes.

20. vers

A bölcs fiú örömet szerez apjának, az ostoba ember pedig megveti anyját.

→ Péld 10,1; Péld 17,21

21. vers

A bolondság az esztelen ember öröme, de az értelmes egyenes úton jár.

22. vers

Meghiúsulnak a tervek, ha nincs tanácskozás, de megvalósulnak, ha van sok tanácsadó.

→ Péld 11,14

23. vers

Örül az ember, ha válaszolni tud, és milyen jó az idején mondott szó!

24. vers

Az értelmes ember életútja fölfelé visz, kikerülve a holtak hazáját odalent.

25. vers

A gőgösök házát összedönti az Úr, de megszilárdítja az özvegyek határát.

26. vers

Utálatosak az Úr előtt a gonosz gondolatok, de tiszták a kedves szavak.

27. vers

Kárt okoz saját házának a nyerészkedő, de aki gyűlöli a vesztegetést, az élni fog.

28. vers

Az igaz megfontolja szívében, hogy mit mondjon, a bűnösök szájából pedig árad a rossz.

30. vers

A csillogó szemek megörvendeztetik a szívet, a jó hír felüdíti a testet.

→ Péld 25,25

31. vers

Akinek a füle hallgat az életre való feddésre, az a bölcsek között marad.

32. vers

Aki semmibe veszi az intést, önmagának árt, aki pedig hallgat a dorgálásra, értelmessé válik.

33. vers

Az Úr félelme bölcsességre int, és aki tisztességet akar, előbb legyen alázatos!

→ Péld 18,12; Jób 28,25

Fejezetek:

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31