14. fejezet
Az asszonyi bölcsesség építi a házat, a bolondság pedig a maga kezével rombolja le.
Aki egyenes úton jár, féli az Urat, de aki letéved útjairól, az megveti őt.
A bolond szájából gőg sarjad, de a bölcseket megőrzi ajkuk.
Ha nincsenek barmok, üres a jászol, de bő a termés, ha erős az ökör.
Az igaz tanú nem hazudik, de a hamis tanú hazugságot beszél.
Hiába keresi a csúfolódó a bölcsességet, az értelmes embernek azonban könnyű a megismerés.
Az okos azért bölcs, mert érti a dolgát, az ostobát pedig rászedi saját bolondsága.
A bolondokat csúffá teszi a vétek, de a becsületes emberek közt jóakarat van.
A bűnösök háza népe kipusztul, de a becsületesek sátrának lakói virulni fognak.
Nevetés közben is fájhat a szív, és az öröm vége is lehet bánat.
A romlott szívű azt kapja, amit megérdemel, meg a jó ember is tettei gyümölcsét.
A tapasztalatlan mindent elhisz, de az okos vigyáz a lépésére.
A bölcs fél a rossztól, és elkerüli, az ostoba féktelen és elbizakodott.
Bolondságot örökölnek az együgyűek, az okosakat pedig tudás ékesíti.
Le fognak borulni a rosszak a jók előtt, és a bűnösök az igaz ember kapuja előtt.
Aki megveti felebarátját, vétkezik, de aki az alázatosokon könyörül, boldog lesz.
→ Zsolt 41,2; Mt 5,7; Mt 25,34
Tévelyegnek, akik rosszat akarnak, a szeretet és a hűség pedig jót akar.
Minden munkának megvan a maga haszna, de akinek csak a szája jár, az ínségbe jut.
A bölcseknek koronája a gazdagság, de az ostobák bolondsága csak bolondság.
Életeket ment meg az igaz tanú, de aki hazugságot beszél, az csaló.
Nagy nép ad a királynak méltóságot, de ha elfogy a nemzet, elvész az uralkodó is.
A türelmes ember telve értelemmel, a türelmetlen pedig bolondnak bizonyul.
A szelíd szív élteti a testet, az indulat viszont rothasztja a csontokat.
Aki elnyomja a nincstelent, gyalázza Alkotóját, aki pedig könyörül a szegényen, az dicsőíti.
A maga gonoszsága miatt bukik el a bűnös, de vigaszt kap az igaz, ha halálán van is.
Az értelmes ember szívében bölcsesség lakik, de az is kitudódik, hogy mi van az ostobákéban.
Az igazságosság felmagasztalja a népet, a bűn pedig gyalázatukra van a nemzeteknek.
Jóindulattal van a király az értelmes szolga iránt, de haragja sújtja a haszontalant.