Eszter könyve
8. fejezet
1. vers
azon a napon Ahasvérós király odaadta Eszter királynénak a zsidók nyomorgatójának, Hámánnak házát; Mardókeus pedig bement a király színe elé, mivel Eszter megjelentette a királynak, hogy ki neki Mardókeus.
2. vers
a király aztán lehúzta pecsétgyűrűjét, melyet Hámántól elvett volt és odaadta Mardókeusnak. Eszter pedig Mardókeust Hámán háza fölé helyezte.
3. vers
Eszter aztán újra beszélt a királlyal és lába elé borulva sírva könyörgött hozzá, hogy az agági Hámántól kieszelt veszedelmet hárítsa el, azt a tervet, melyet a zsidók ellen kieszelt.
4. vers
A király Eszter felé nyújtotta az arany kormánypálcát; Eszter erre fölkelt és állt a király előtt;
5. vers
aztán így szólt Eszter: ha a királynak jó s én kegyelmet találtam színe előtt; ha jogosnak látja a király a dolgot s én jó vagyok szemében, írassék levelekbe, hogy visszavonatik Hammedáta fiának, az agági Hámánnak terve, melyet mindazoknak a zsidóknak elvesztésére íratott, kik a király összes tartományaiban laknak.
6. vers
mert miként is tudnám elnézni a bajt és miként is tudnám elnézni rokonaimnak vesztét?!
7. vers
Ahasvérós király ezt választolta Eszter királynénak és a zsidó Mardókeusnak: ímé Hámán házát odaadtam Eszternek; őt magát bitófára akasztották azért, hogy a zsidók ellen nyújtotta ki kezét.
8. vers
ti most már írjatok a zsidókért olyan rendeletet a király nevében, amilyent jónak láttok és pecsételjétek le a király pecsétjével, mert olyan írást, amelyet a király nevében írtak és a király pecsétjével pecsételtek le, visszavonni nem lehet!
9. vers
Még abban az órában összehívták a királyi jegyzőket a harmadik hónapnak, szivánnak huszonharmadikán és megíratják a levelet
10. vers
mindannak megfelelően, amit Mardókeus parancsolt, a zsidókhoz és a szatrapákhoz,
11. vers
ama tartományok helytartóinak és fejedelmeinek, amelyek
12. vers
Indiától Étiópiáig százhuszonhét tartományt tesznek ki;
13. vers
minden egyes tartománynak a maga írásával és minden egyes népnek a maga nyelvén, a zsidóknak is a maguk írásával és a maguk nyelvén. Ahasvérós király nevében íratják meg és a király pecsétjével pecsételték meg.
14. vers
lovas futárok útján küldték el a leveleket, kik a királyi ménesből való nemes paripákon lovagolnak. E levelek által a király megengedte a zsidóknak, kik minden egyes városában voltak, hogy összegyülekezzenek és kiálljanak lelkükért; hogy kiirtsák, megöljék és elveszítsék annak a népnek és annak a tartománynak egész erejét, mely őket szorongatja, a gyermekeket és a nőket is és hogy prédává tegyék zsákmányukat és hogy tegyék ezt egy napon Ahasvérós király összes tartományaiban a tizenkettedik hónap tizenharmadikán, ez az adár; hogy az irás másolatát minden egyes tartományban törvényként adják ki az összes népeknek kihirdetve s hogy a zsidók készen legyenek ezen a napon, hogy bosszút álljanak ellenségeiken. a nemes paripákon lovagló futárok gyors sietséggel mentek szét a király szavával és szuszán városában törvényt adtak ki.
15. vers
Mardókeus kék bíborba és finom fehér szövetbe öltözve, nagy arany koronával s bissszus és kék bíbor kabáttal ment el a király színe elől; Szuszán városa kacagott és vigadott;
16. vers
a zsidóknál pedig kivilágítás, öröm, vígság volt és díszítéseket csináltak.
17. vers
amellett minden egyes tartományban és minden egyes városban, amely helyen csak a király üzenetét és törvényét kihirdették, örömük, vígságuk volt a zsidóknak, lakoma, ünnep. a föld népéből sokan zsidókká kezdtek lenni, mert a zsidóktól való félelem esett rájuk.
Könyvek
