Az Szent Pál apostolnak levele, melyet az zsidóknak írt
capítulo 4
verso 1
féljünk annak okáért, hogy valaha ne láttassék valaki tiközületek későn járt lenni, mikoron az bemenésnek ígéretét elhagyta leend.
verso 2
mert minekünk azonképpen üzentetett ez ígéret, mint őnekik, de nem használa azoknak az hallomás szerint való beszéd, mivelhogy ez nem volna hittel egybefoglaltatván azoknál, kik hallották vala.
verso 3
mert bemegyünk az nyugodalomba mi, kik hitre fordulánk, mint megmondá. miképpen megesküvém az én haragomban, ha be fognak menni az én nyugodalmamba, jóllehet, az munkák el vannak végezve,
verso 4
azután, hogy ez világnak fundamentuma vetve lőn. mert ezt mondá egynémely helyen az hetedik napról: és megnyugovék az Isten heted napon minden ő munkáitól.
verso 5
és ezért ismét ezt mondja: ha be fognak menni az én nyugodalmamba.
verso 6
annak okáért, minekutána következendő ez, hogy valakik bemenjenek az nyugodalomba, hogy be nem menének azok az ő hitetlenségükért, kiknek először az üzenet lett vala.
verso 7
ismét egynémely mely napot végez, az mát, Dávidnál, ennyi időnek utána, miképpen megmondaték ezt mondván: ma ha az ő szavát hallandjátok, meg ne keményítsétek az ti szíveiteket!
verso 8
mert ha az Jézus nyugodalmat adott volna őnekik, semmiképpen annak utána más napról nem szólt volna.
verso 9
annak okáért az Isten népének marad az heted napon való nyugodalom.
verso 10
mert aki bement annak nyugodalmába, az is megnyugodott az ő munkálódásitól, miképpen az Isten is az övéitől.
verso 11
annak okáért igyekezzünk bemenni ez ilyen nyugodalomba, hogy valaki ugyanezen hitetlenségnek példája szerint el ne vesszen. mert az Istennek beszéde élő, és oly, mely minden kétélű tőrnél erősebben hat által, és mely beér mind az halhatatlan lélekiglen, és egyetembe az élő lélekiglen, ezeket kétfelé vágván, és mely beér mind az tagoknak egybefoglalásira, és mind az velőkre, mely továbbá emberi gondolatoknak és szívnek igyekezetinek közötte választást teszen,
verso 13
és semmi teremtett állat nincsen, mely nyilvánvaló ne legyen őelőtte. de mindenek mezítelenül vannak, és az ő szemei előtt felfordíttattanak, kivel minekünk számvetésünk vagyon.
verso 14
annak okáért mikoron nagy egy házi fejedelmünk vagyon, ki az mennyeken általmene, az Jézust, az Istennek fiát tartsuk meg erősen, amire vallást tettünk.
verso 15
mert az mi egyházi fejedelmünk nem oly, ki az mi gyarlóságinkat velünk nem érzené, hanem ki mindenestől fogva megkísértetett hasonlatosság szerint, bűn nélkül.
verso 16
annak okáért bizodalommal járuljunk az isteni kedvnek székének eleibe, hogy irgalmasságot nyerjünk, és alkalmas segítségre való kedvet leljünk.
Libros
