Az Szent Pál apostolnak levele, melyet az zsidóknak írt

capítulo 11


Capítulos:


verso 1

az hit kediglen reménylendő dolgoknak állata, láthatatlan dolgoknak nyilvánvaló jele.


verso 2

mert ennek általa vevék az tanúbizonyságot az vének.


verso 3

hitnek általa értjük, hogy ez világ teremtetett legyen az Istennek igéjével, hogy azokból, amelyek nem tetszenek vala, meglennének azok, amelyeket látnak.


verso 4

hitnek általa Ábel bővebb áldozatot tőn az Istennek, hogynemmint az Káin, melynek általa tanúbizonyságot nyere, az Isten bizonyságot tévén az ő isteni ajándékiról, és ennek általa meghalván még is szól.


verso 5

hitnek általa az Hénoch egy helyről más helyre vitetett volt, hogy halált ne látna, és meg nem találák őtet, annak okáért, hogy az Isten más helyre vitte vala őtet. mert minekelőtte más helyre vitetnék, tanúbizonyságot nyert vala, hogy kellemetes lett volna az Istennek.


verso 6

nem lehet kediglen, hogy hit nélkül valaki annak kellemetes legyen. mert valaki az Istenhez járul, ennek hinni kell, hogy Isten vagyon, és azoknak, kik őtet keresik, munkájukat megfizeti.


verso 7

az hitnek általa isteni szózat lőn az Noéhoz, amelyeket még nem látnak vala, becsülvén és tisztelvén az Istent, bárkát készíte az ő házabeli népének megmaradására, mely bárkának általa elkárhoztatá ez világot, és az hitből való megigazulásnak örököse lőn.


verso 8

hitnek általa engedé az Ábrahám, mikoron előhívattatott volna, hogy az helyre menne, melyet örökségre az Istentől veszen vala jövendőre, és helyéből kimene, nem tudván, hová menne.


verso 9

hitnek általa mene az ígéretnek földire, mint idegen földre, mikoron sátorokban lakozott volna, Izsákkal és Jákobbal, kik ugyanazon ígéretnek valának örökösi.


verso 10

mert az várost várta vala, amelynek fundamentumi vannak, melynek mestere és rakója az Isten.


verso 11

hitnek általa Sára is erőt vőn az magzatfogadásra és az magnak megtartására, és gyermeket szüle, jóllehet idejét elmúlatta volna, hogymivel hívnek ítélné azt, ki az ígéretet tette vala.


verso 12

annak okáért az egy atyától támada az nemzetség, és attól, ki immár megszegetett vala, annyi sok számmal, mennyi számban vannak az égnek csillagi, és mint az föveny, mely az tengernek partja mellett számlálhatatlan.


verso 13

hit mellett holtanak meg mindezek, mikoron az ígéreteket nem vették legyen, hanem azokat távol látták legyen, és azoknak hittenek legyen, és kívánatossággal azoknak örvendettenek legyen, és vallást tettenek legyen, hogy ők vendégek és jövevények legyenek ez földön.


verso 14

mert akik ezeket mondják, megmutatják, hogy ők más hazát keresnek,


verso 15

és ha az hazáról megemlékeztenek volna, ahonnan kimentenek vala, alkalmatosságuk vala az oda való megtérésre,


verso 16

de jobb hazába vágyódnak, azaz az mennyeibe. annak okáért szeméremmé nem tartja az Isten, hogy azok őtet ő Istenüknek híják, mert várast szerzett vala őnekik.


verso 17

hitnek általa vevé áldozatra Ábrahám az Izsákot, mikoron kísértetnék, és megáldozá az ő egyetlenegy fiát, kiben az ígéreteket vette vala,


verso 18

kihez ez mondás lett vala: az Izsákban hívattatik teneked az magzat,


verso 19

mikoron ezt ő magában meghányta-vette volna, hogy az Isten még halottaiból és feltámaszthatná azt, honnan azt is hasonlatos dologért hátra vevé.


verso 20

hitnek általa az következendőkből megáldá Izsák az ő fiát, Jákobot és Ézsaut.


verso 21

hitnek általa, mikoron Jákob meghalt volna, az Józsefnek minden fiait megáldá, és tisztességet tőn, az ő vesszejének tetejének.


verso 22

hitnek általa József mikoron meghalna, emlékezetet tőn az Izrael fiainak kijövésükről, és parancsolatot tőn az ő teteminek felőle.


verso 23

hitnek általa, mikoron Mózes született volna, elrejteték három hónapiglan az ő szüleitől, hogy látnák, hogy szép gyermekecske volna, és nem félének az királynak parancsolatától.


verso 24

hitnek általa Mózes, immáron öreg lévén, nem akará, hogy az fáraónak leányának fiának híják,


verso 25

inkább választván magának, hogy az Istennek népével nyomorúságot szenvedne, hogynemmint vétkeznék, és az véteknek egy ideig való hasznával élne,


verso 26

nagyobb gazdagságnak állítván az Krisztusért való szidalomvallást, hogynemmint az egyiptombelieknek sok kincsit. mert az megajándékozásra néz vala.


verso 27

hitnek általa hagyá el Egyiptomot, nem félvén az királynak kegyetlenségitől. mert azonképpen keményedék meg az ő dolgaiban, mintha látta volna azt, aki láthatatlan.


verso 28

hitnek általa szerzé meg az húsvéti áldozatot és az vérnek kiontását, hogy ne illetné őtet, aki megöli vala az elsőszülötteket.


verso 29

hitnek általa menének által az Vörös-tengeren, mint egy aszú földön, mely dolgot mikoron megkísértettenek volna az egyiptombeliek is, az tengerbe veszének.


verso 30

hitnek általa romlának le Jerikónak kőfali, melyeket hét napon körülvettenek vala.


verso 31

hitnek általa nyeré meg az Rácháb parázna, hogy el ne veszne azokkal egyetembe, kik nem engedtenek volna, mikoron szállásra békességgel befogadta volna az földnek kémlőit.


verso 32

de mit szólok ennél többet, mert elfogy énnekem időm, ha az Gedeonról, és az Bárákról, és az Sámsonról, és az Jiftachról kezdek emlékezetet tenni, és Dávidról, és az Sámuelről és egyéb prófétákról,


verso 33

kik az hitnek általa országokat győzének meg, igazságot művelkedének, az ígéreteket megnyerék, az oroszlánoknak torkokat bedugák,


verso 34

az tűznek sebes voltát megolták, az tőrnek élit eltávoztaták, erősekké tétetének az ő erőtlenségükből, erő adaték őnekik az hadban, idegen népeknek rájuk való ütését elverék.


verso 35

az asszonyállatok az ő halottait feltámadva vivék, nékiket kediglen megdobolának, és nem akarák magukat megváltani az haláltól, hogy jobb feltámadást nyerhetnének.


verso 36

nékik ismét nevetségre lőnek, mikoron őket ostorokkal kísértenék meg, annak felette fogságokkal és tömlöcözéssel


verso 37

megkövezék őket, ketté vágák, megkísérték őket, tőrnek miatta való halállal halának meg, és imitt-amott bujdosának, juhnak és kecskéknek nyers bőriben, hátraveték őket, nyomorgaták, sanyargaták,


verso 38

kikre ez világ méltatlan vala, pusztákban tévelyegnek vala, és hegyeken, és barlangokban, és az földnek lyukaiban.


verso 39

és mindezek, az hitnek általa tanúbizonyságot nyervén, az ígéreteket még el nem vették vala.


verso 40

mert az Isten mifelőlünk még elein némi jobb dolgot látott vala, hogy minálunk nélkül ne lennének fogyatkozás nélkül való állapotban.

Capítulos:


Libros