Euangelium ſʒent Lukacz iraſa ſʒerint
capítulo 19
verso 1
ES bemenuin̄ Ierichoba / az vāroſban iār vala.
verso 2
Ęs imę egǵ firfiu / kinek Zacheus vala neue / ęs ki az fukaroknak feiedelme vala / ęs vǵan ezen kazdag ember vala /
verso 3
ęs azon̄ uͤgekezik vala / hoǵ az Ieſust meg lāthatnā ki volna / ęs nem lāthattʼa vala az ſereg niptuͤl / hoǵ miuel ember korbeli āllapattʼā ban kicziń ember vala.
verso 4
Ęs eloͤl el ſietuin̄ fel hāga egǵ vadfighe fāra hoǵ uͤtet meg lāthatnā / mert azon̄ vala vta.
verso 5
Ęs mikoron̄ az Ieſus az helʼre iutott volna / fel tekintuin̄ meg lātā uͤtet / ęs monda uͤne ki. Zacheus / ſieſſ ſʒāllʼ le / mert ma ennekem az te hāzadnāl kell meg maradnom.
verso 6
Ęs ſietuin̄ le ſʒālla / ęs oͤroͤmben liuin̄ hāzāba be fogadā uͤtet.
verso 7
Ęs mikoronn lātnāk ezt mindenek / zugodnak vala ezt monduān̄ / hoǵ az buͤnoͤs emberhez ment volna be ſʒāllāſra.
verso 8
Āluān̄ ke diglen̄ Zacheus monda az vr iſtennek. Vram im az en ioſʒāghimnak felit az ſʒeghińeknek adom / ęs ha valamiben valakit megczaltam / niǵ anńit adok irette.
verso 9
Monda Ieſus uͤneki. Ez hāznak ma toͤrtinęk meg maradāſa / azirt hoǵ ez ęs Abrahāmnak leāńa legen
verso 10
Mert az embernek fia azirt iuͤtt / hoǵ meg kereſſe / ęs meg tarcza az mi el veſʒett volt.
verso 11
Mikoron̄ azok ezeket hallanāk / illʼen haſonlatos beſʒidet ęs monda ezekhez / azirt hoǵ Ieruſalemhez koͤzel volna / ęs hoǵ azt aliytʼāk vala hoǵ az iſtennek orſʒāga mind iārāſt meg ielentetnęk.
verso 12
Monda annakokairt. Egǵ naǵ nemboͤl tāmadott ember meſſʒe valo tartomāńba mene / hoǵ orſʒāgot venne magānak ęs meg tērne.
verso 13
Eloͤ hiuā kediglen̄ az uͤ tiz ſʒolgāiāt / ęs tiz mina pinzt ada uͤ nekiek / ęs monda azoknak. Kereſkeǵgetek mig megioͤuoͤk.
verso 14
Az uͤ vāroſbeli nipi kediglen̄ meg ǵuͤloͤltik vala uͤtet / ęs koͤuetſighet boczātānak vrok vtān̄ / ezt monduān̄. Nem akariuk hoǵ ez muͤ raytunk vralkoǵgik.
verso 15
Ęs luͤn ez hoǵ meg tērne az orſʒāgot meg viuin̄ / ęs paran czola hoǵ az uͤ ſʒolgait uͤ hozzā hiynāk / kiknek az uͤ pinzit atta vala hoǵ meg tudnā mindenik meńit ńert volna kereſkeduin̄.
verso 16
El ioͤue kedig az elſoͤ / ezt monduān̄. Vram az te derik pinzed / tiz mina pinz ńe reſighet hozott.
verso 17
Ęs monda uͤneki. Io / io ſʒolgam / miuel hoǵ ez kiczin ben hiw voltāl / legen tiz vāroſon̄ birodalmad.
verso 18
Az māſik ęs el ioͤue ezt monduān̄. Vram az te derik pinzed / oͤt mina pinzt teremte.
verso 19
Ennek ęs monda. Te ęs liǵ oͤt vāroſon̄ fuͤ ember.
verso 20
Mās ęs el ioͤue ezt monduān̄. Vram ihon vaǵon az te mina derik pinzed / mellʼet kēzi kēzke noͤben toͤtue tartottam /
verso 21
mert filik te tuͤled / hoǵ miuel kemiń ember vaǵ / fel viſʒed azt / az mit le nem tuͤttēl / ęs meg aratod azt / az mit foͤldbe nem vetettēl.
verso 22
Monda uͤneki. Az tinen ſʒādbol itillek tighedet te gonoſʒ ſʒolga. Tudod volt hoǵ en kemiń ember vaǵok / ęs hoǵ fel vegem azt / az mit le nem tuͤttem / ęs hoǵ meg araſſam azt / az mit foͤldbe nem vetettem /
verso 23
tehāg mire nem attad az en pinzemet az bānkra / ęs en meg iuͤuin̄ / ńilua vſurāual ſʒettem volna ki azt.
verso 24
Ęs monda azok nak kik ott āllanak vala. Veǵitek el attul az egǵ mina pinzt / ęs agǵātok annak / az kinēl tiz mina pinz vaǵon.
verso 25
Ęs mondānak uͤneki. V ram tiz mina pinze vaǵon.
verso 26
Mert mondom tuͤnektek / hoǵ toͤbbre toͤbb adatik annak / az ki az adatott aiāndikual il. Attul kediglen̄ az ki vele nem il / az ęs el vitetik uͤ tuͤle az miuel bir.
verso 27
Soͤg az en ellenſighimet ęs hozzātok ide kik nem akarāk hoǵ en uͤ raytok vralkogǵam / ęs oͤllʼi tek meg en eloͤttem.
verso 28
Ęs mikoron̄ ezeket meg mondotta volna / vton̄ megen vala / azon̄ liuin̄ / hoǵ Ieruſalembe fel menńen.
verso 29
Ęs luͤn ez mikoron̄ Belfagehoz / ęs Bethaniahoz el koͤzelghetett volna az heǵ hez nem meſſʒe / mellʼ olayfāknak heginek hiuattatik / elboczātā kēt taniytuańit ezt monduān̄. Menńetek imez ellenbe valo vāroſkāba / mellʼbe hoǵ be mentek / talāltok koͤtue egǵ noͤſtin ſʒamār czitkot / kin̄ ſoha egǵ ember ſem uͤlt / ogǵātok el azt / ęs hozzātok ide.
verso 31
Ęs ha valaki tuͤtoͤkoͤt kērdend / miyrt ogǵātok el? iǵ monǵatok annak / azirt hoǵ az vrnak dolga vaǵon ewel.
verso 32
Ęs el meninek az kiket elboczātott vala / ęs vǵ talālāk az mint megmondotta vala uͤnekiek.
verso 33
Mikor kedig el odnāk az ſʒamār czitkot. Mondānak uͤnekiek azok az kik birnak va la vele. Miyrt ogǵātok el az ſʒamār czitkot?
verso 34
Ęs azok ezt mondāk. Mert az vrnak dolga vaǵon vele /
verso 35
ęs az Ieſushoz viuęk azt / ęs az uͤ ruhāiokot az ſʒamār czitkora feluͤl teriytuin̄ az Ieſust feluͤl reā helʼheztetęk.
verso 36
Mikor kedig menne Ieſus az uͤ ruhāiokot az vton̄ az ſʒa mārnak lāba alā teriyik vala.
verso 37
Ęs mikoron̄ inmāran̄ az olay fāknak heǵinek leytoͤire koͤzeliytene / az taniytuańoknak minden ſereghe naǵ oͤroͤmuel / ęs naǵ fel ſʒoual kezde az iſtennek dicziretet mondani / minden iſteni eroͤuel valo czelekedetiruͤl / mellʼeket ſʒemekuel lāttanak vala /
verso 38
ęs ezt monǵāk vala. Āldott kirālʼ / az ki el iuͤ az vr iſtennek neuibe. Bikeſig az menńorſʒāgban / ęs duͤczoͤſig az magaſſāgokban.
verso 39
Ęs nimellʼek az ſeregboͤl az fariſeuſok koͤzzoͤl / mondānak uͤneki. Meſ ter fedd meg az te taniytuāńidot.
verso 40
Kiknek Ieſus monda. Mondom tuͤnektek hoǵ ha ezek veſʒteg halgatāndnak / mindiārāſt az koͤuek fog nak kiāltani.
verso 41
Ęs minek vtānna koͤzel iuta / lātuan̄ az vāroſt ſira uͤ rayta /
verso 42
ezt monduān̄. Vayha magadot meg eſmerted volna te ęs / ęs kiualtkippen̄ ez te moſtani napodban / arra viſelnil gondot / az mi teneked bikeſiguel valo meg maradāſodra volna. Moſtan̄ kediglen̄ el reytetuin̄ vadnak az te ſʒemēidnek eloͤtte /
verso 43
Mert el iuͤnek az napok te read / ęs keriytiſuel be keriytenek tighedet az te ellenſighid / ęs koͤrńuͤl viſʒnek tighedet / ęs egetembe meg ſʒoriytanak tighedet minden fe loͤl /
verso 44
ęs mind az foͤldiglenn le rontanak tighedet / ęs az te fiaidat / kik te te benned vadnak. Ęs nem hadnak te benned egǵ koͤuet az mās koͤuoͤn̄ / annakokairt hoǵ meg nem eſ mērid az uͤdoͤt / mellʼben az iſten tighedet meg lātogata.
verso 45
Ęs be menuin̄ az templomba / ki kezdę verni azokot / az kik abban ārulnak vala / ęs viſʒnek vala /
verso 46
ezt monduān̄ uͤnekiek. Meg vaǵon iruān̄ / az en hāzam imād ſāgnak haza / tuͤ kediglen̄ latroknak barlangiaā tuͤttitek azt.
verso 47
Ęs minden napon̄ taniyt vala az templomban. Az papoknak kediglen̄ feiedelmi / ęs az irāſtudok / ęs azok kik ez nipek koͤzoͤtt fuͤ emberek valānak azon̄ uͤgekeznek vala / hoǵ uͤtet el veſʒtenęk /
verso 48
ęs nem tugǵāk vala mit tegenek / mert mind az eghiſſʒ nip figelmetes vala az uͤ beſʒidire / mikoron̄ uͤtet halgatnā.
Libros
