Genezis
capítulo 9
verso 1
És megáldotta Isten Nóét és fiait és szólt hozzájuk: „Szaporodjatok és sokasodjatok és töltsétek be a földet.
verso 2
Féljen és rettegjen tőletek a föld minden állata és az ég minden madara; minden ami mozog a földön és a tenger minden hala hatalmatokba adatott.
verso 3
Minden mozgó lény, amely él, tietek legyen eledelül; amint a zöld füvet nektek adtam mind.
verso 4
De a húst lelkével, a vérrel ne egyétek.
verso 5
Véreteket pedig, melyben életetek van, számon fogom kérni, számon kérem minden állattól és számon kérem minden embertől embertársának, az embernek lelkét.
verso 6
Aki ember vérét ontja, annak vére ember által ontassék, mert Isten saját képére alkotta az embert.
verso 7
Ti pedig szaporodjatok és sokasodjatok, nyüzsögjetek a földön és sokasodjatok rajta.”
verso 8
És szólott Isten Nóéhoz és vele együtt fiaihoz, mondván:
verso 9
„Íme én szövetséget kötök veletek és magzatotokkal, akik utánatok lesznek;
verso 10
valamint minden élő lénnyel, amely veletek van: a madarakkal, barmokkal és a föld minden vadjával, mely veletek van, a föld minden állatával, amely a bárkából kijött.
verso 11
Szövetséget kötök tehát veletek, hogy ne irtassék ki többé minden élő test vízözön által és hogy ne legyen többé vízözön, amely elpusztítja a földet.”
verso 12
És szólott Isten: „Ez a szövetség jele, amelyet megállapítok köztem és köztetek és minden veletek levő élő lény között örök időkre.
verso 13
Ívemet helyezem a felhőkre, hogy a szövetség jeléül szolgáljon köztem és a föld között.
verso 14
Megtörténik, hogy mikor felhővel borítom a földet, megjelenik az ív a felhőben,
verso 15
akkor megemlékszem szövetségemről, amely köztem és köztetek van, valamint minden testből való élő lény között, és nem lesz többé özönvíz, hogy elpusztítson minden élő lényt.
verso 16
Mikor az ív a felhőben lesz, rátekintek, hogy megemlékezzem az örök szövetségről Isten és minden testből való élő lény között, amely a földön van.”
verso 17
És szólott Isten Nóéhoz: „Ez a jele a szövetségnek, amelyet kötök, köztem és minden élő lény között, amely a földön van.”
verso 18
Nóé fiai pedig, akik a bárkából kijöttek, ezek voltak: Sém, Hám és Jefet, Hám pedig Kanaán atyja.
verso 19
Ezek hárman Nóé fiai és ezektől népesedett be az egész föld.
verso 20
Nóé pedig, a földmíves, szőlőt kezdett ültetni.
verso 21
Ivott a borból és megrészegedett és kitakaródzott a sátrában.
verso 22
Mikor Hám, Kanaán atyja meglátta atyja meztelenségét, megmondta künnlevő két testvérének.
verso 23
Ekkor Sém és Jefet vettek egy ruhát, rátették kettőjük vállára és hátrafelé menve betakarták atyjuk meztelenségét; arcuk pedig hátrafelé volt, úgyhogy nem látták atyjuk meztelenségét.
verso 24
Mikor Nóé mámorából felébredt és megtudta, mit tett vele legkisebb fia,
verso 25
így szólt:
„Átkozott legyen Kanaán,
szolgák szolgája legyen testvéreinél!”
verso 26
És így szólott:
„Áldott legyen az Örökkévaló,
Sém Istene, és Kanaán az ő szolgájuk legyen.
verso 27
Terjessze ki Isten Jefet határát
s lakozzék Sém sátraiban
és Kanaán az ő szolgájuk legyen.”
verso 28
Nóé élt az özönvíz után háromszázötven esztendeig.
verso 29
Nóé egész életkora pedig kilencszázötven esztendő volt, azután meghalt.
Libros
