Lukács evangéliuma

capitolul 18


Capitole:


versetul 1

Mondott nekik példázatot is arról, hogy mindig imádkozni kell, és nem szabad meglankadni.


versetul 2

Ezt mondta: Volt egy bíró egy városban, aki az Istent nem félte, és az embereket sem sokra becsülte.


versetul 3

Élt abban a városban egy özvegyasszony is, aki gyakran elment hozzá, és arra kérte: Szolgáltass nekem igazságot ellenfelemmel szemben.


versetul 4

A bíró egy ideig nem akarta, de azután így szólt magában: Én ugyan nem félem az Istent, és az embereket sem becsülöm,


versetul 5

de mivelhogy terhemre van ez az özvegyasszony, igazságot szolgáltatok neki, hogy ne jöjjön szüntelen, ne zaklasson már engem.


versetul 6

Majd így szólt az Úr: Halljátok, mit mond ez a hamis bíró?


versetul 7

Vajon Isten nem szolgáltat-e igazságot választottainak, akik éjjel-nappal hozzá kiáltanak segítségért, vajon megváratja-e őket?


versetul 8

Mondom nektek, hogy igazságot szolgáltat nekik hamar. Mindazáltal amikor eljön az Emberfia, vajon talál-e hitet a földön?


versetul 9

Némelyeknek pedig, akik elbizakodtak magukban, hogy ők igazak, és a többieket semmibe vették, ezt a példázatot is mondta:


versetul 10

Két ember ment fel a templomba imádkozni, az egyik farizeus, a másik vámszedő.


versetul 11

A farizeus megállt, és így imádkozott magában: Isten, hálát adok neked, hogy nem vagyok olyan, mint a többi ember, rabló, igazságtalan, parázna vagy olyan, mint ez a vámszedő is.


versetul 12

Böjtölök kétszer egy héten, tizedet adok mindenből, amit szereztem.


versetul 13

A vámszedő pedig távol állva még a szemét sem akarta az égre emelni, hanem mellét verve ezt mondta: Isten, légy irgalmas nekem, bűnösnek!


versetul 14

Mondom nektek, ez megigazulva ment haza, nem úgy, mint amaz, mert aki felmagasztalja magát, megaláztatik, és aki megalázza magát, felmagasztaltatik.


versetul 15

Kisgyermekeket is vittek hozzá, hogy tegye rájuk a kezét. Amikor pedig látták ezt a tanítványok, megdorgálták őket.


versetul 16

De Jézus magához hívta őket, és azt mondta: Engedjétek hozzám jönni a kisgyermekeket, és ne tiltsátok el őket, mert ilyeneké az Isten országa.


versetul 17

Bizony mondom nektek: Aki nem úgy fogadja az Isten országát, mint egy kisgyermek, semmiképpen sem megy be abba.


versetul 18

Akkor megkérdezte őt egy főember: Jó Mester, mit tegyek, hogy az örök életet elnyerjem?


versetul 19

Jézus pedig azt mondta neki: Miért mondasz engem jónak? Senki sem jó, csak egyedül Isten.


versetul 20

A parancsolatokat tudod: Ne paráználkodj, ne ölj, ne lopj, hamis tanúbizonyságot ne tégy, tiszteld apádat és anyádat!


versetul 21

Az pedig azt mondta: Mindezeket ifjúságomtól fogva megtartottam.


versetul 22

Jézus ezeket hallva azt mondta neki: Még egy fogyatkozás van benned: add el mindenedet, amid van, és oszd szét a szegényeknek, és kincsed lesz a menny­ben, azután jöjj, kövess engem!


versetul 23

Az pedig ezeket hallva igen megszomorodott, mert nagyon gazdag volt.


versetul 24

Amikor látta Jézus, hogy az igen megszomorodott, azt mondta: Milyen nehezen mennek be a vagyonosok az Isten országába!


versetul 25

Könnyebb a tevének a tű fokán átmenni, mint a gazdagnak az Isten országába bejutni.


versetul 26

Akik ezt hallották, így szóltak: Ki üdvözülhet akkor?


versetul 27

Ő azt válaszolta: Ami embereknél lehetetlen, lehetséges az Istennél.


versetul 28

Péter ekkor azt mondta: Íme, mi mindent elhagytunk, és követtünk téged!


versetul 29

Ő pedig azt mondta nekik: Bizony mondom nektek, hogy senki sincs, aki elhagyta házát vagy szüleit vagy testvéreit vagy feleségét vagy gyermekeit az Isten országáért,


versetul 30

és ne kapna sokszorta többet ebben az időben, a jövendő világon pedig örök életet.


versetul 31

Majd maga mellé vette a tizenkettőt, és azt mondta nekik: Most felmegyünk Jeruzsálembe, és beteljesedik minden az Emberfián, amit a próféták megírtak.


versetul 32

Mert kiszolgáltatják a pogányoknak, kigúnyolják, meggyalázzák és leköpdösik,


versetul 33

majd megostorozzák és megölik, de harmadnap feltámad.


versetul 34

Ők azonban semmit sem értettek ezekből; ez a beszéd rejtve maradt előttük, nem fogták fel a hallottakat.


versetul 35

Történt pedig, hogy amikor Jerikóhoz közeledett, egy vak ült az út mellett, és koldult.


versetul 36

Amikor hallotta a mellette elmenő sokaságot, tudakozódott: Mi dolog az?


versetul 37

Megmondták neki, hogy a názáreti Jézus megy arra.


versetul 38

Erre felkiáltott: Jézus, Dávid fia, könyörülj rajtam!


versetul 39

Az elöl menők csitították, hogy hallgasson, de ő annál inkább kiáltozott: Dávid Fia, könyörülj rajtam!


versetul 40

Jézus pedig megállt, és megparancsolta, hogy vezessék hozzá. Amikor közel ért, megkérdezte tőle:


versetul 41

Mit akarsz, hogy tegyek veled? Az pedig így válaszolt: Uram, hogy lássak!


versetul 42

És Jézus azt mondta neki: Láss, a te hited megtartott téged!


versetul 43

És azonnal megjött a szeme világa, és követte őt, dicsőítve Istent. Az egész nép pedig ezt látva dicsőséget adott Istennek.

Capitole:


Cărți