Lukács evangéliuma

capitolul 6


Capitole:


versetul 1

Történt pedig egy szombati napon, hogy vetések között ment át, tanítványai pedig kalászokat szaggattak, és kezükkel szétmorzsolva ették.


versetul 2

Némelyek pedig a farizeusok közül így szóltak: Miért tesztek olyat, amit szombaton nem szabad?


versetul 3

Jézus pedig így felelt nekik: Nem olvastátok, mit cselekedett Dávid, amikor ő és a vele levők megéheztek?


versetul 4

Hogyan ment be az Úr házába, és vette el a szent kenyereket, megette, és adott azoknak is, akik vele voltak? Pedig azokat nem szabad másnak megennie, csak a papoknak.


versetul 5

És azt mondta nekik: Az Emberfia ura a szombatnak.


versetul 6

Történt pedig egy másik szombaton, hogy a zsinagógába ment, és tanított. Volt ott egy ember, akinek a jobb keze el volt sorvadva.


versetul 7

Az írástudók és a farizeusok pedig leselkedtek Jézus után, hogy vajon gyógyít-e majd szombaton, hogy vádat emelhessenek ellene.


versetul 8

Ő pedig, ismerve gondolataikat, azt mondta a sorvadt kezű embernek: Kelj fel, és állj középre! Az felkelt és odaállt.


versetul 9

Akkor így szólt Jézus: Kérdezek valamit tőletek: szabad-e szombaton jót vagy rosszat tenni, életet menteni vagy kioltani?


versetul 10

Majd végignézett mindnyájukon, és azt mondta az embernek: Nyújtsd ki a kezedet! Az pedig úgy cselekedett, és a keze tökéletesen meggyógyult.


versetul 11

Azok pedig esztelen haraggal eltelve arról tanakodtak egymás között, hogy mit tegyenek Jézussal.


versetul 12

Azokban a napokban történt, hogy kiment a hegyre imádkozni, és az éjszakát Istenhez való imádkozással töltötte.


versetul 13

Amikor megvirradt, előszólította tanítványait, és kiválasztott közülük tizenkettőt, akiket apostoloknak is nevezett:


versetul 14

Simont, akinek a Péter nevet adta, és Andrást, annak testvérét, Jakabot és Jánost, Fülöpöt és Bertalant,


versetul 15

Mátét és Tamást, Jakabot, Alfeus fiát és Simont, akit Zélótának neveztek,


versetul 16

Júdást, Jakab fiát és Iskáriótes Júdást, aki árulóvá lett.


versetul 17

Aztán lement velük, megállt egy síkságon, és vele együtt tanítványainak serege és a nép nagy sokasága egész Júdeából, Jeruzsálemből, Tírusz és Szidón tengermelléki vidékéről, akik azért jöttek, hogy hallgassák őt, és meggyógyuljanak betegségeikből.


versetul 18

A tisztátalan lelkektől szenvedők meggyógyultak.


versetul 19

Az egész sokaság igyekezett őt megérinteni, mert erő áradt ki belőle, és mindenkit meggyógyított.


versetul 20

Ő pedig tanítványaira emelte szemét, és azt mondta: Boldogok vagytok, ti szegények, mert tiétek az Isten országa.


versetul 21

Boldogok vagytok ti, akik most éheztek, mert megelégíttettek. Boldogok vagytok ti, akik most sírtok, mert nevetni fogtok.


versetul 22

Boldogok vagytok, amikor gyűlölnek titeket az emberek, és kiközösítenek, és szidalmaznak titeket, és visszautasítják neveteket mint gonoszt az Emberfiáért.


versetul 23

Örüljetek azon a napon és ujjongjatok, mert íme, nagy a ti jutalmatok a mennyben, hiszen atyáik ugyanígy tettek a prófétákkal.


versetul 24

De jaj nektek, gazdagok, mert vigasztalásotokat már megkaptátok!


versetul 25

Jaj nektek, kik most beteltetek, mert éhezni fogtok! Jaj nektek, kik most nevettek, mert sírni és gyászolni fogtok!


versetul 26

Jaj nektek, ha minden ember jót mond felőletek, mert éppen így tettek atyáik a hamis prófétákkal!


versetul 27

De nektek, akik hallgattok engem, azt mondom: Szeressétek ellenségeiteket, tegyetek jót azokkal, akik titeket gyűlölnek!


versetul 28

Áldjátok azokat, akik titeket átkoznak, és imádkozzatok azokért, akik gonoszul bánnak veletek!


versetul 29

Annak, aki megüti egyik arcodat, fordítsd oda a másikat is, és aki felsőruhádat elveszi, attól ne tartsd vissza az alsóruhádat sem.


versetul 30

Adj mindenkinek, aki kér tőled, és aki elveszi a tiedet, attól ne kérd vissza.


versetul 31

Úgy bánjatok az emberekkel, ahogy szeretnétek, hogy veletek is bánjanak.


versetul 32

Mert ha csak azokat szeretitek, akik titeket szeretnek, mi jutalmatok van? Hiszen a bűnösök is szeretik azokat, akik őket szeretik.


versetul 33

És ha csak azokkal tesztek jót, akik veletek jót tesznek, mi jutalmatok van? Hiszen a bűnösök is ugyanazt cselekszik.


versetul 34

És ha csak azoknak adtok kölcsön, akiktől remélitek, hogy visszakapjátok, mi jutalmatok van? Hiszen a bűnösök is adnak kölcsön a bűnösöknek, hogy ugyanannyit kapjanak vissza.


versetul 35

Hanem szeressétek ellenségeiteket, tegyetek jót, és adjatok kölcsön, semmit sem várva, és nagy lesz a jutalmatok, és a magasságos Isten fiai lesztek, mert ő jóságos a háládatlanokhoz és a gonoszokhoz is.


versetul 36

Legyetek irgalmasok, mint ahogyan Atyátok is irgalmas.


versetul 37

Ne ítéljetek, és nem ítéltettek, ne kárhoztassatok, és nem lesz kárhoztatásotok, bocsássatok meg, és nektek is megbocsátanak;


versetul 38

adjatok, és nektek is adnak, jó mértéket, megnyomottat és megrázottat, színig teltet adnak öletekbe. Mert azzal a mértékkel mérnek nektek, amellyel ti mértek.


versetul 39

Példabeszédet is mondott nekik: Vajon a vak vezetheti-e a világtalant? Nem esnek-e mindketten a gödörbe?


versetul 40

Nem feljebb való a tanítvány a mesterénél, de aki tökéletesen felkészül, olyan lesz, mint a mestere.


versetul 41

Miért látod meg a szálkát a te atyádfiának a szemében, és nem veszed észre a gerendát a saját szemedben?


versetul 42

Hogyan mondhatod atyádfiának: Atyámfia, hadd vegyem ki a szálkát a szemedből, holott te még a szemedben levő gerendát sem látod? Te képmutató, vesd ki először a gerendát a saját szemedből, és csak azután láss hozzá, hogy kivedd a szálkát a te atyádfiának szeméből!


versetul 43

Nem jó fa az, amely romlott gyümölcsöt terem, és nem rossz fa az, amely jó gyümölcsöt terem.


versetul 44

Minden fát a gyümölcséről lehet megismerni, mert a tövisről nem szednek fügét, és a csipkebokorról sem szüretelnek szőlőt.


versetul 45

A jó ember szívének jó kincséből hoz elő jót, a gonosz ember pedig az ő szívének gonosz kincséből hoz elő gonoszt, mert amivel telve van a szív, azt mondja a száj.


versetul 46

Miért mondjátok nekem: „Uram, Uram”, ha nem teszitek meg azt, amit mondok?


versetul 47

Aki hozzám jön, hallgatja a beszédemet, és aszerint cselekszik, megmondom nektek, mihez hasonló.


versetul 48

Hasonló egy olyan házépítő emberhez, aki mélyre ásott, és kősziklára helyezte az alapokat. Amikor aztán jött az árvíz, beleütközött a folyam árja abba a házba, de meg sem mozdíthatta, mert kősziklára épült.


versetul 49

Aki pedig hallgatja, de nem cselekszik aszerint, hasonló ahhoz az emberhez, aki alapok nélkül, csak a földre építette házát, és amikor jött az ár, azonnal összeomlott a ház, és teljesen elpusztult.

Capitole:


Cărți