capitolul 14
Ikóniumban is együtt mentek be a zsidók zsinagógájába, és úgy szóltak, hogy a zsidóknak és a görögöknek nagy sokasága hívő lett.
Akik azonban a zsidók közül nem hittek, felindították és haragra ingerelték a pogányok lelkét a testvérek ellen.
Ennek ellenére hosszabb időt töltöttek ott, bátran szóltak az Úrban, aki bizonyságot tett kegyelmének beszéde mellett, és megadta, hogy jelek és csodák történjenek kezük által.
A város népe meghasonlott, némelyek a zsidók mellett, mások pedig az apostolok mellett voltak.
Amikor a pogányok a zsidók főembereivel együtt támadást indítottak, hogy bántalmazzák és megkövezzék őket,
és ők erről tudomást szereztek, elmenekültek Likaónia városaiba, Lisztrába és Derbébe és a környékére,
és ott hirdették az evangéliumot.
Lisztrában ott ült egy lábával tehetetlen ember, aki anyjának méhétől fogva sánta volt, és sohasem járt.
Ez hallotta Pált beszélni, aki jól szemügyre vette, és látta, hogy van hite ahhoz, hogy meggyógyuljon,
ezért hangosan így szólt hozzá: Állj a lábadra egyenesen! Ekkor az talpra ugrott, és járt.
A sokaság pedig, amikor látta, amit Pál cselekedett, likaóniai nyelven így kiáltott: Az istenek jöttek le hozzánk emberi formában!
És Barnabást Zeusznak, Pált pedig Hermésznek hívták, minthogy ő volt a szóvivő.
Zeusz papja pedig, akinek temploma a városuk előtt volt, felkoszorúzott bikákat hajtott a kapuhoz, és a sokasággal együtt áldozni akart.
Amikor ezt meghallották az apostolok, Barnabás és Pál, ruhájukat megszaggatva a sokaság közé futottak,
és így kiáltottak: Emberek, miért teszitek ezt? Mi is hozzátok hasonló emberek vagyunk, és éppen azt az örvendetes üzenetet hirdetjük nektek, hogy ezekből a hiábavaló dolgokból térjetek meg az élő Istenhez, aki teremtette a mennyet, a földet, a tengert és mindent, ami azokban van.
Ő az elmúlt nemzedékekben hagyta a pogányokat mind a maguk útján járni,
jóllehet nem hagyta magát bizonyság nélkül, mert jótevőtök volt, az égből esőt adott, termést hozó időket, és bőven megelégített eledellel és szívbéli örömmel.
Ilyeneket mondva is csak nagy nehezen tudták visszatartani a sokaságot attól, hogy áldozzanak nekik.
Az Antiókhiából és Ikóniumból odajött zsidók azonban annyira felbujtották a sokaságot, hogy megkövezték Pált, és kivonszolták a városból, azt gondolva, hogy meghalt.
De amikor körülvették őt a tanítványok, felkelt, bement a városba, és másnap Barnabással elment Derbébe.
Miután hirdették az evangéliumot annak a városnak, és sokakat tanítvánnyá tettek, visszatértek Lisztrába, Ikóniumba és Antiókhiába,
erősítve a tanítványok lelkét, buzdítva őket, hogy maradjanak meg a hitben, mivel sok nyomorúságon át kell az Isten országába bemennünk.
Miután pedig gyülekezetenként véneket választottak nekik, imádkozva és böjtölve az Úrnak ajánlották őket, akiben hittek.
Majd Pizidián áthaladva Pamfiliába jutottak,
és miután Pergében hirdették az igét, lementek Attáliába,
onnan pedig elhajóztak Antiókhiába, ahonnan az Isten kegyelmére bízva elindították őket arra a munkára, amelyet elvégeztek.
Amikor megérkeztek, összehívták a gyülekezetet, és elbeszélték, milyen nagy dolgokat tett velük Isten, és hogy a pogányoknak kaput nyitott a hitre.
Ott aztán nem kevés időt töltöttek a tanítványokkal.
Software-ul își propune să conecteze pe toți cu textul Bibliei printr-o interfață rapid accesibilă și personalizabilă.
Numele face referire atât la conectivitate, cât și la viteză…
„Fiecare om să fie grabnic la ascultare, încet la vorbire și încet la mânie!”
Cu dragoste, Tom Károly