capitolul 13
Antiókhiában, az ottani gyülekezetben volt néhány próféta és tanító: Barnabás és Simeon, akit Nigernek is hívtak, és a cirénei Lucius és Manaén, aki Heródessel, a negyedes fejedelemmel együtt nevelkedett, és Saul.
Amikor egyszer ezek az Úrnak szolgáltak és böjtöltek, azt mondta a Szentlélek: Válasszátok ki nekem Barnabást és Sault arra a munkára, amelyre elhívtam őket.
Így aztán, miután böjtöltek és imádkoztak, kezüket rájuk tették, és elbocsátották őket.
Ők pedig a Szentlélektől kiküldve lementek Szeleukiába, majd onnan elhajóztak Ciprusba.
Amikor Szalamiszba értek, az Isten igéjét a zsidók zsinagógáiban hirdették, és János is velük volt mint segítőtárs.
Ahogy bejárták a szigetet egészen Páfoszig, találkoztak egy zsidó mágus, hamis prófétával, akit Barjézusnak hívtak.
Ez Szergiusz Paulusz helytartónak, ennek az okos embernek a kíséretéhez tartozott. Ő magához hívatta Barnabást és Sault, mert hallani akarta Isten beszédét.
Elimás, a mágus azonban (neve ugyanis ezt jelenti) ellenállt nekik, és igyekezett a helytartót elfordítani a hittől.
De Saul, akit Pálnak is hívnak, megtelve Szentlélekkel rászegezte tekintetét,
és azt mondta: Te minden csalással és hamissággal teljes ördögfi, minden igazság ellensége, nem szűnsz meg elfordítani az Úr igaz útjait?
Most azért az Úr keze ellened fordul, vak leszel, és nem látod a napot egy ideig. Azonnal homály és sötétség szállt rá, és botorkálva keresett vezetőket.
A helytartó pedig, amikor látta a történteket, hitt, és elálmélkodott az Úr tanításán.
Páfoszból elhajózva Pál és kísérői a pamfiliai Pergébe mentek. János azonban elvált tőlük, és visszatért Jeruzsálembe.
Ők pedig Pergéből továbbmenve eljutottak a pizidiai Antiókhiába, és szombaton bementek a zsinagógába, és leültek.
A törvény és a próféták felolvasása után a zsinagóga elöljárói hozzájuk küldtek, és azt mondták: Atyánkfiai, férfiak, ha van valami buzdító szavatok a néphez, szóljatok!
Pál felállt, csendet intett kezével, és azt mondta: Izráel férfiai és ti, akik félitek az Istent, halljátok!
Ennek a népnek, Izráelnek Istene kiválasztotta atyáinkat, és fölemelte e népet, amikor Egyiptom földjén jövevények voltak, majd hatalmas karjával kihozta onnan őket,
és közel negyven esztendeig türelemmel hordozta őket a pusztában.
És miután eltörölt hét népet Kánaán földjén, örökségül adta nekik azoknak földjét.
Mintegy négyszázötven esztendő telt el, majd bírákat adott nekik egészen Sámuel prófétáig,
utána pedig királyt kértek maguknak, és Isten Sault, Kis fiát, a Benjámin nemzetségéből való férfit adta nekik negyven esztendeig.
Amikor őt elvetette, Dávidot támasztotta nekik királyul, akiről bizonyságot is tett, és azt mondta: Szívem szerint való férfit találtam, Dávidot, Isai fiát, aki teljesíti minden akaratomat.
Ígérete szerint az ő utódai közül támasztotta Isten Izráelnek a szabadítót, Jézust,
akinek eljövetele előtt János előre hirdette a megtérés keresztségét Izráel egész népének.
János küldetésének végeztével így szólt: Én nem az vagyok, akinek ti gondoltok engem, hanem íme, utánam jön az, akinek a saruját sem vagyok méltó megoldani.
Atyámfiai, férfiak, Ábrahám nemzetségének fiai, és ti jelen lévő istenfélők, ennek az üdvösségnek az üzenete nekünk küldetett!
De a Jeruzsálemben lakók és vezetőik nem ismerték fel őt, és azáltal, hogy elítélték, betöltötték a próféták szavait, amelyeket minden szombaton felolvasnak.
Bár semmi halálra való okot nem találtak benne, azt kérték Pilátustól, hogy ölesse meg.
Amikor pedig mindazt véghez vitték, amik felőle megírattak, levették a fáról, és sírba helyezték.
De Isten feltámasztotta őt a halálból,
és több napon át megjelent azoknak, akik együtt jöttek fel vele Galileából Jeruzsálembe, és akik most az ő tanúi a nép előtt.
Mi is hirdetjük nektek az örömhírt: Isten beteljesítette nekünk, az ő gyermekeinek, az atyáknak tett ígéretet, amikor feltámasztotta Jézust,
amint az a második zsoltárban is meg van írva: Én Fiam vagy te, ma szültelek téged.
Azt pedig, hogy feltámasztotta őt a halálból, úgy, hogy többé nem tér vissza az elmúlásba, így mondta: Nektek adom a Dávidnak tett biztos, szent ígéreteket.
Azért mondja máshol is: Nem engeded, hogy a te Szented elmúlást lásson.
Mert Dávid, miután a maga idejében Isten akarata szerint szolgált, meghalt, atyái mellé temették, és elmúlást látott.
De akit Isten feltámasztott, az nem látott elmúlást.
Azért legyen nektek tudtotokra, atyámfiai, férfiak, hogy általa a bűnök bocsánatát hirdetjük nektek.
És mindabból, amiből Mózes törvénye által nem igazulhattatok meg, őáltala mindenki megigazul, aki hisz.
Vigyázzatok azért, hogy be ne következzék rajtatok, amit a próféták mondtak:
Lássátok meg, ti gúnyolódók, csodálkozzatok és semmisüljetek meg, mert én olyat teszek a ti időtökben, amit el se hinnétek, ha valaki mondaná nektek!
Amikor kimentek, arra kérték őket, hogy a következő szombaton is hirdessék nekik ezeket a beszédeket.
Miután szétoszlott a gyülekezet, a zsidók és az istenfélő prozeliták közül sokan követték Pált és Barnabást, akik velük beszélgetve arra biztatták őket, hogy maradjanak meg Isten kegyelmében.
A következő szombaton aztán majdnem az egész város összegyűlt Isten igéjének hallgatására.
Amikor pedig a zsidók látták a sokaságot, beteltek irigységgel, és gyalázkodva ellene mondtak annak, amiket Pál hirdetett.
Ekkor Pál és Barnabás bátran ezt mondták: Először nektek kellett hirdetnünk Isten igéjét, de mivel ti megvetitek azt, és nem tartjátok magatokat méltónak az örök életre, íme, a pogányokhoz fordulunk.
Mert így parancsolta nekünk az Úr: Világosságul rendeltelek téged a pogányoknak, hogy üdvösségükre légy a föld legvégső határáig.
A pogányok pedig ezeket hallva örvendeztek, és magasztalták az Úr igéjét, és akik csak örök életre választattak, hittek.
Az Úr igéje pedig az egész tartományban elterjedt.
A zsidók azonban felingerelték ellenük a tekintélyesebb istenfélő asszonyokat és a város előkelőit, és üldözést támasztottak Pál és Barnabás ellen, és kiűzték őket a határukból.
Ők pedig lábuk porát lerázva ellenük elmentek Ikóniumba.
A tanítványok pedig beteltek örömmel és Szentlélekkel.
Software-ul își propune să conecteze pe toți cu textul Bibliei printr-o interfață rapid accesibilă și personalizabilă.
Numele face referire atât la conectivitate, cât și la viteză…
„Fiecare om să fie grabnic la ascultare, încet la vorbire și încet la mânie!”
Cu dragoste, Tom Károly