capitolul 10
Volt pedig Cézáreában egy Kornéliusz nevű férfi, százados az úgynevezett itáliai seregből,
aki kegyes és istenfélő volt egész háza népével együtt, sok alamizsnát osztogatott a népnek, és szüntelen könyörgött Istenhez.
Egy nap, mintegy kilenc óra tájban látomásban világosan látta, hogy az Isten angyala bement hozzá, és megszólította: Kornéliusz!
Ő pedig ránézett, és rémülten azt kérdezte: Mi az, Uram? Ő pedig azt mondta neki: A te könyörgéseid és alamizsnáid feljutottak Istenhez emlékeztetőül.
Most azért küldj Joppéba embereket, és hívasd magadhoz Simont, akit Péternek hívnak.
Ő egy Simon nevű tímárnál van szálláson, akinek a háza a tenger mellett van.
Ahogy elment az angyal, aki vele beszélt, Kornéliusz szólított kettőt a szolgái közül és egy istenfélő katonát azok közül, akik rendelkezésére álltak,
és miután elmondott nekik mindent, elküldte őket Joppéba.
Másnap pedig, ahogy azok úton voltak, és a városhoz közeledtek, Péter hat óra tájban felment a ház felső részére imádkozni.
De megéhezett, és enni akart, amíg azonban ételt készítettek neki, révületbe esett,
és látta, hogy az ég megnyílt, és leszállt hozzá valami edényféle, mint egy nagy lepedő, amely négy sarkánál fogva ereszkedett le a földre.
Ebben mindenféle földi négylábú állat, csúszómászó és égi madár volt.
És hang hallatszott: Kelj fel, Péter, öljed és egyél!
Péter pedig azt mondta: Semmiképpen sem, Uram, mert sohasem ettem semmi közönségest vagy tisztátalant.
De másodszor is szólt a hang: Amit Isten megtisztított, azt te ne mondd tisztátalannak!
Ez pedig háromszor is megtörtént, majd nyomban felvitetett az edény az égbe.
Ahogy Péter magában tűnődött, hogy mi lehet az a látomás, amelyet látott, azok a férfiak, akiket Kornéliusz küldött, Simon háza felől kérdezősködve a kapuhoz érkeztek,
és bekiáltva érdeklődtek, hogy Simon, akit Péternek hívnak, ott van-e szálláson.
És amíg Péter a látomás felől gondolkodott, azt mondta neki a Lélek: Íme, három férfi keres téged.
Kelj fel azért, menj le, és minden tétovázás nélkül menj el velük, mert én küldtem őket.
Péter akkor lement azokhoz a férfiakhoz, és azt mondta: Íme, én vagyok az, akit kerestek. Mi járatban vagytok?
Ők pedig azt mondták: Kornéliusz százados, igaz és istenfélő férfi, aki mellett a zsidók egész népe jó bizonyságot tesz, egy szent angyaltól azt az utasítást kapta, hogy hívasson téged a házához, és hallgassa meg, amit mondasz.
Erre behívta és vendégül látta őket.
Másnap pedig felkelt, elment velük, és a joppéi testvérek közül is néhányan vele mentek.
A következő nap Cézáreába jutottak. Kornéliusz már várta őket, és összehívta a rokonait és jó barátait.
És ahogy Péter bement, Kornéliusz elébe ment, és lábához borulva imádta őt.
Péter azonban felemelte, és azt mondta: Kelj fel, én magam is ember vagyok.
Vele beszélgetve belépett, és ott találta a sok összegyűlt embert.
Így szólt hozzájuk: Tudjátok, hogy mennyire tilos zsidó embernek más nemzetbelivel barátkozni vagy ahhoz bemenni, de nekem Isten megmutatta, hogy senkit se mondjak közönséges vagy tisztátalan embernek.
Azért ellentmondás nélkül el is jöttem, miután értem küldtetek. Most tehát hadd kérdezzem, mi okból küldtetek értem?
Kornéliusz pedig így válaszolt: Négy nappal ezelőtt, ebben az időben, úgy kilenc óra tájban imádkoztam a házamban, és íme, egy férfi állt meg előttem fényes ruhában,
és azt mondta: Kornéliusz, imádságod meghallgatásra talált, és alamizsnáidról megemlékeztek az Isten színe előtt.
Küldj el azért Joppéba, és hívasd magadhoz Simont, akit Péternek hívnak. Ő Simon tímár házában szállt meg a tenger mellett.
Azonnal érted küldtem tehát, és jól tetted, hogy eljöttél. Most azért mi mindnyájan az Isten előtt állunk, hogy meghallgassuk mindazt, amit rád bízott az Úr.
Péter pedig megnyitotta száját, és azt mondta: Most értettem meg igazán, hogy Isten nem személyválogató,
hanem minden népben kedves előtte, aki őt féli, és igazságot cselekszik.
Ez az az ige, amelyet Izráel fiainak küldött, békességet hirdetve Jézus Krisztus által, aki mindenek Ura.
Tudjátok, mi történt Galileától kezdve egész Júdeában az után a keresztség után, amelyet János prédikált,
hogyan kente fel Isten a názáreti Jézust Szentlélekkel és hatalommal, aki amerre csak járt, jót tett, és meggyógyított mindenkit, aki az ördög hatalmában volt, mert az Isten volt vele.
Mi pedig tanúi vagyunk mindannak, amit a zsidók tartományában és Jeruzsálemben tett. Őt ugyan fára feszítve megölték,
de Isten harmadnapon feltámasztotta, és megadta neki, hogy láthatóan megjelenjék;
de nem az egész népnek, hanem az Istentől előre kiválasztott tanúknak: nekünk, akik együtt ettünk és együtt ittunk vele, miután feltámadt a halálból.
És megparancsolta nekünk, hogy hirdessük a népnek, és tegyünk bizonyságot, hogy ő az Istentől rendelt bírája élőknek és holtaknak.
A próféták mind róla tesznek bizonyságot, hogy mindaz, aki hisz benne, bűnbocsánatot nyer az ő neve által.
Míg Péter ezeket a szavakat mondta, a Szentlélek leszállt mindazokra, akik hallgatták az igét.
A zsidóságból való hívek, mindazok, akik Péterrel együtt jöttek, álmélkodtak, hogy a pogányokra is kitöltetett a Szentlélek ajándéka.
Mert hallották, hogy nyelveken szólnak, és magasztalják Istent. Akkor Péter azt mondta:
Vajon megtagadhatja-e valaki a vizet ezektől, hogy megkeresztelkedjenek, akik hozzánk hasonlóan vették a Szentlelket?
És megparancsolta, hogy keresztelkedjenek meg Jézus Krisztus nevében. Akkor kérték őt, hogy maradjon náluk néhány napig.
Software-ul își propune să conecteze pe toți cu textul Bibliei printr-o interfață rapid accesibilă și personalizabilă.
Numele face referire atât la conectivitate, cât și la viteză…
„Fiecare om să fie grabnic la ascultare, încet la vorbire și încet la mânie!”
Cu dragoste, Tom Károly