Evangélium Szent János írása szerint

Capitole:

… 16 17 18 19 20 21   ⇤ ← 21 → ⇥

versetul 1

ezeknek utána megjelenté önmagát az Jézus ismét az Tibériás nevű városnak tengere mellett, megjelenté kediglen ezenképpen.

versetul 2

együtt valának Simon Péter és Tamás, ki Didimusznak mondatik, és Natanael, ki Galileának Kána nevű városából való vala, és az Zebedeusnak fiai, és az ő Tanítványainak közüle két egyéb tanítvány.

versetul 3

mondá őnekik az Simon Péter, elhalászni megyek. mondának őneki: mi is elmegyünk teveled. elmenének legottan, és az hajóba hágának, és az éjjel semmit nem fogának.

versetul 4

mikoron kediglen reggeli idő jött volna, az Jézus az tengernek partján terme, demaga meg nem ismerék az tanítványok, hogy az Jézus volna.

versetul 5

mond őnekik az Jézus: gyermekek, vagyon-e valami korán való eledeletek. felelének őneki: nincsen,

versetul 6

és az Jézus mondá őnekik: vessétek be az hálót az hajó folyásán jobb kéz felől, és foghattok. annak okáért beveték, és csak ilyen hamar fel nem vonhatják vala, az nagy sok haltól.

versetul 7

annak okáért mondá az Péternek az tanítvány, az kit az Jézus szeret vala: az Úr Isten ez. annak okáért Simon Péter mikoron hallotta volna, hogy az Úr Isten volna, az ő halászó ruháját őrá felövezé, mert mezítelen vala, és az tengerbe ereszkedék.

versetul 8

az egyéb tanítványok kediglen hajón menének ki, mert nem távol valának az földtől, hanem közel kétszáz singnyi földön, és vonszolják vala az hálót, mely tele vala halakkal.

versetul 9

annak okáért minek utána az földre kiszállának, egy rakott eleven szenet látának, és felül az szénen egy halat és kenyeret is.

versetul 10

mondá őnekik az Jézus. hozzatok ide az halakban, az melyet mostan fogátok.

versetul 11

felmene az Simon Péter, és az hálót az földre voná, mely tele vala százötvenhárom nagy hallal. és mikoron ennyi volna az hal, az háló meg nem szakada.

versetul 12

mondá őnekik az Jézus: jőjetek ide, ebédeljetek. és az tanítványoknak közüle senki nem meri vala megkérdeni őtet ezt mondván: ki vagy te? mikoron tudnák, hogy az Úr Isten volna.

versetul 13

elmene annak okáért az Jézus, és kezébe vevé az kenyeret, és őnekik adá, és az halat is azonképpen.

versetul 14

evvel immáron háromszor jelenék meg az Jézus az ő tanítványainak, mikor halottaiból feltámadott volna.

versetul 15

annak okáért mikor ebédeltenek volna, mondá az Jézus az Simon Péternek. Jánosnak fia Simon, szeretsz-e engemet ezeknél inkább? mondá őneki: úgy, Uram, te tudod, hogy szeretlek tégedet. mondá őneki: etessed az én bárányaimat.

versetul 16

mondá őneki ismét másodszor: Jánosnak fia Simon, szeretsz-e engemet? monda őneki: úgy, Uram, te tudod, hogy szeretlek tégedet. mondá őneki: bírjad, mint jó pásztor az én juhaimat.

versetul 17

mondá őneki harmadszor: Jánosnak fia Simon, szeretsz-e engemet? megbáná az Péter, hogy harmadszor ezt mondotta volna őneki, szeretsz-e engemet? és mondá őneki: Uram, te mindeneket tudsz, te tudod, hogy szeretlek tégedet. mondá őneki az Jézus: etessed az én juhaimat.

versetul 18

bizony bizony mondom teneked, mikoron ifjabb volnál, fel felövezted vala tenmagadat, és oda mész vala, az hová akarod vala, mikoron kediglen vénségre jutandasz, az te kezeidet ki fogod nyújtani, és mind más övez fel tégedet, és mind oda viszen, az hová te nem akarod.

versetul 19

ezt kediglen mondá megjelentvén, mi halállal tenne tisztességet az Istennek jövendőre. és mikoron ezt mondotta volna, mondá őneki: kövess engemet.

versetul 20

hátrafordulván az Péter látá az tanítványt, kit az Jézus szeret vala, hogy az Jézust követné, ki az vacsorán az asztal felett az ő mellére hajlott vala, és ezt mondotta vala: Uram, kicsoda az, ki tégedet kézbe ad?

versetul 21

annak okáért mikoron ez tanítványt látta volna az Péter, mondá az Jézusnak: Uram, ez kediglen mi teendő leszen?

versetul 22

mondá őnekik az Jézus: ha azt akarom, hogy meg megmaradjon ő addig? míg megjövök, mit gondolsz te vele? kövess te engemet.

versetul 23

annak okáért kiterjede ez beszéd az atyafiak között, hogy az tanítvány meg nem halna, de nem mondotta vala az Jézus azt, hogy meg nem halna, hanem, ha azt akarom, hogy megmaradjon ő addig, míg megjövök, mit gondolsz te vele?

versetul 24

ez az tanítvány, ki tanúbizonyságot teszen ezekről, és ki ezeket megírta. és tudjuk, hogy igaz az ő tanúbizonysága.

versetul 25

sok egyéb dolgok is vannak kediglen, melyeket az Jézus cselekedett, melyek ha megírattatnának egyenként, alítom, hogy ez világra sem férnének be az könyvek, az melyek írattathatnának. Szent János írása szerint való evangéliumnak vége.

Capitole:

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21