Evangélium Szent János írása szerint

capitolul 14


Capitole:


versetul 1

és mondá az ő tanítványainak. meg ne háborodjék az ti szívetek. hisztek az Istenben, énbennem is higgyetek.


versetul 2

az én Atyámnak házánál sok lakóhelyek vannak. hogyha különben volna ez, mondottam volna tinektek, elmegyek, hogy helyet szerezzek tinektek.


versetul 3

és ha elmenendek, hogy helyet szerezzek tinektek, ismét megjövök, és énhozzám viszlek titeket, hogy az, holott én vagyok, ti is ott legyetek,


versetul 4

és az, hová én megyek, tudjátok, és az utat is tudjátok.


versetul 5

mondá őneki Tamás: uram, nem tudjuk hová mégy, és miképpen tudhatjuk meg az utat?


versetul 6

mondá őneki az Jézus. én vagyok az út, és az igazság, és az élet. senki az én Atyámhoz nem megyen, hanem énáltalam.


versetul 7

ha megismertetek volna engemet, az én Atyámat is nyilván megismertétek volna. és mostan ismeritek őtet, és látjátok őtet.


versetul 8

mondá őneki Fülöp. uram, mutasd meg minekünk az te Atyádat, és elég minekünk.


versetul 9

mondá őneki az Jézus. ennyi időtől fogva vagyok tiveletek, és nem ismerél-e meg engemet, Fülöp? az ki engemet látott, Atyámat látta. és mi módon mondod te ezt: mutasd meg minekünk az te Atyádat?


versetul 10

nem hiszed-e, hogy én az én Atyámban vagyok, és az én Atyám énbennem? az mely igéket én tinektek mondok, én magamtól nem mondom. az én Atyám kediglen az ki énbennem lakik, az teszi ez művelkedeteket.


versetul 11

higgyetek énnekem, hogy én az én Atyámban vagyok, és az én Atyám énbennem. ha különben nem hisztek, az művelkedetekért higgyetek énnekem.


versetul 12

bizony bizony mondom tinektek, az ki énbennem hiszen, az művelkedéseket, az melyeket én teszek, ő is megteszi, és ezeknél nagyobbakat teszen, mert én az én Atyámhoz megyek.


versetul 13

és valamit az én nevembe kérendetek, azt megteszem, hogy az Atya dicsértessék az Fiúnak általa.


versetul 14

ha mit kérendetek az én nevemnek általa, én megteszem.


versetul 15

ha szerettek engemet, az én parancsolataimat tartsátok,


versetul 16

és én kérem az én Atyámat, és más vigasztalót ad tinektek, hogy ti tiveletek lakozzék mindörökké, ki igazságnak lelke,


versetul 17

és kit ez világ el nem vehet, mert nem látja őtet, sem ismeri őtet. ti kediglen ismeritek őtet, mert tinálatok lakozik, és tibennetek leszen.


versetul 18

nem hagylak el titeket, kik árvák vagytok, tihozzátok jövök.


versetul 19

még egy kevéssé, és ez világ immáron engemet nem lát, de ti láttok engemet. mert én élek, és ti is éltek.


versetul 20

az napon megismertek ti, hogy én az én Atyámban vagyok, és ti énbennem, és én tibennetek.


versetul 21

az kinél az én parancsolataim vannak, és azokat tartja, az, az ki szeret engemet. az ki kediglen szeret engemet, szerettetik az én Atyámtól, és én is szeretem őtet, és nyilván megmutatom én magamat őneki.


versetul 22

mondá őneki Júdás nem amaz Iskariot. uram, mi dolog ez, hogy jövendőre minekünk mutatod meg nyilván temagadat, és nem ez világnak?


versetul 23

felele az Jézus és mondá őneki: az ki engemet szeret, az én beszédemet tartja, és az én Atyám is szereti őtet, és őhozzá megyünk, és őnála lakóhelyt szerzünk.


versetul 24

az ki engemet nem szeret, az én beszédemet meg nem tartja, és az beszéd, melyet hallotok, nem enyém, hanem az én Atyámé, ki engemet el elbocsáta.


versetul 25

ezeket mondám tinektek tiközöttetek lakván.


versetul 26

az vigasztaló Szentlélek kedig, mely Szentlelket én nevembe az én Atyám elbocsát, az mindenekre megtanít titeket, és előtökbe ad tinektek mindeneket, melyeket én tinektek mondék.


versetul 27

békességet hagyok tinektek, az én békességemet adom tinektek. nem azonképpen adom én tinektek, miképpen ez világ adja. meg ne háborodjék az ti szívetek, és félelmes ne legyen.


versetul 28

meghallátok, hogy én megmondám tinektek, elmegyek, és tihozzátok jövök. ha engemet szeretnétek, bizony örülnétek, hogy mivel ezt mondám: az én Atyámhoz megyek, mert az én Atyám nagyobb énnálamnál.


versetul 29

és minek előtte meglegyen, most megmondám tinektek, hogy mikoron megleend, inkább higgyetek énbennem.


versetul 30

ennek utána nem sokat szólok tiveletek, mert ez világnak fejedelme eljött, és énrajtam semmi hatalma nincsen.


versetul 31

de hogy megismerje ez világ, hogy mivel szeretem az én Atyámat, és miképpen parancsolatot ada énnekem az én Atyám, azonképpen teszek. keljetek fel, menjünk el innen.


versetul 38

tizennegyedik rész.

Capitole:


Cărți