Evangélium Szent János írása szerint

capitolul 15


Capitole:


versetul 1

én igaz szőlőtő vagyok, és az én Atyám szőlőműves.


versetul 2

minden szőlővesszőt kiveszt, ki énrajtam gyümölcsöt nem teremt, és minden szőlővesszőt megtisztít, mely gyümölcsöt teremt, hogy bővebb gyümölcsöt teremtsen.


versetul 3

immáron ti tiszták vagytok az beszédért, az melyet tinektek mondék.


versetul 4

lakozzatok énbennem, én meg tibennetek. miképpen az szőlővessző gyümölcsöt nem teremthet önmagától, hanemha az szőlőtőn maradand, ezenképpen ti sem, hanem ha énbennem lakozandotok.


versetul 5

én szőlőtő vagyok, ti szőlővesszők. az ki énbennem lakozik, én meg őbenne, ez sok gyümölcsöt teremt, mert énnálam nélkül semmit nem tehettek.


versetul 6

ha ki énbennem nem lakozandik el-kivettetett, mint az szőlővessző, és megaszott, és felszedik az több venyigékkel, és az tűzre vetik, és megégnek.


versetul 7

ha énbennem lakozandotok, és az én beszédeim tibennetek lakozandanak, valamit akarandotok, kérni fogjátok, és megadattatik tinektek.


versetul 8

ennek általa dicsérettel illettetett az én atyám, hogy bő gyümölcsöt teremtsetek, és én tanítványaim legyetek.


versetul 9

miképpen szeretett engemet az én Atyám, azonképpen én is szerettelek titeket. lakozzatok az én szerelmemben.


versetul 10

ha az én parancsolataimat tartandjátok, az én szerelmemben fogtok lakozni, miképpen én is az én Atyámnak parancsolatait megtartám, és az ő szerelmében lakozom.


versetul 11

ezeket mondám tinektek, hogy az én örömöm tibennetek lakozzék, és az ti örömötök beteljesedjék.


versetul 12

ez az én parancsolatom, hogy ti egymást szeressétek, miképpen én szerettelek titeket.


versetul 13

annál nagyobb szerelme senkinek nincsen, mint mikoron valaki az ő lelkét az ő barátjáért elveti.


versetul 14

ti én barátaim vagytok, ha megteenditek mindazokat, az melyeket én tinektek parancsolok.


versetul 15

ennek utána nem mondalak titeket szolgáimnak, mert az szolga nem tudja, mit tegyen az ő ura. titeket kediglen barátaimnak mondalak, mert mindeneket megjelentettem tinektek, melyeket az én Atyámtól hallottam.


versetul 16

nem ti választottatok engemet, hanem én választottalak titeket, és arra szerezlek titeket, hogy elmenjetek, és gyümölcsöt teremtsetek, és az ti gyümölcsötök megmaradjon, hogy valamit kértek az én Atyámtól én nevembe, megadja tinektek.


versetul 17

ezt parancsolom tinektek, hogy egymást szeressétek.


versetul 18

ha ez világ gyűlöl titeket, tudjátok, hogy engemet tielőttetek gyűlölt legyen.


versetul 19

ha ez világból valók voltatok volna, ez világ szeretné, az mi övé. de hogy mivel ez világból valók nem vagytok, hanem én választalak ki titeket ez világból, annak okáért gyűlöl titeket ez világ.


versetul 20

emlékezzetek meg az beszédekről, melyeket én tinektek mondék. nem nagyobb az szolga az ő uránál. ha engemet háborgattanak, titeket is háborgatnak. ha az én beszédemet megtartották, az tieteket is megtartják.


versetul 21

de mindezeket teszik tinektek az én nevemért, mert nem ismerik azt, az ki engemet el elbocsáta.


versetul 22

ha el nem jöttem volna, és nekik nem szóltam volna, bűnük nem volna. mostan kediglen nincsen, mivel bűnüket fedezik.


versetul 23

az ki engemet gyűlöl, az az én Atyámat is gyűlöli.


versetul 24

ha sok munkát nem tettem volna őközöttük, melyeket senki egyéb nem tett, bűnük nem volna. mostan kediglen mind látának és mind gyűlölének, nemcsak engemet, hanem az én Atyámat is.


versetul 25

de hadd teljesedjék be az beszéd, mely az ő törvényükben meg vagyon írván. ok nélkül gyűlölének engemet.


versetul 26

mikoron kediglen eljövend az vigasztaló, melyet én az én Atyámtól tinektek elbocsátok, az igazságnak lelke, ki az én Atyámtól ered, az tanúbizonyságot teszen énrólam,


versetul 27

sőt ti is tanúbizonyságok vagytok, mert eleitől fogva énvelem vagytok.


versetul 31

tizenötödik rész.

Capitole:


Cărți