⚠️ Atenție! Această traducere reflectă învățăturile Bisericii Martorilor lui Iehova.

Márk evangéliuma

capitolul 7


Capitole:


versetul 1

Köré gyűltek pedig a farizeusok, és néhányan az írástudók közül, akik Jeruzsálemből jöttek.


versetul 2

Látták, hogy némelyik tanítványa beszennyezett, vagyis mosdatlan kézzel eszik.


versetul 3

(Ugyanis a farizeusok, akárcsak a többi zsidó, nem esznek addig, amíg meg nem mossák a kezüket könyökig, mivel ragaszkodnak a régiek hagyományához,


versetul 4

és amikor megjönnek a piacról, nem esznek addig, amíg meg nem mosakszanak. Még sok egyéb hagyomány van, melyeket átvettek, és ragaszkodnak hozzájuk; ilyen például a poharak, kancsók és rézedények bemerítése.)


versetul 5

Akkor ezek a farizeusok és írástudók megkérdezték Jézustól: „Miért nem tartják meg a tanítványaid a régiek hagyományát, és miért esznek beszennyezett kézzel?”


versetul 6

Ő ezt mondta nekik: „Találóan prófétált rólatok Ézsaiás, ti képmutatók, ahogy meg van írva: »Ez a nép az ajkával ugyan tisztel engem, de a szíve messze eltávolodott tőlem.


versetul 7

Hiába imádnak engem, mert a tanításaikat emberek parancsolataira alapozzák.«


versetul 8

Elhagyjátok Isten parancsolatát, és emberek hagyományához ragaszkodtok.”


versetul 9

Még ezt is mondta nekik: „Ügyesen figyelmen kívül hagyjátok Isten parancsolatát, hogy megtartsátok a saját hagyományotokat.


versetul 10

Mózes például azt mondta: »Tiszteld apádat és anyádat«, és: »Aki gyalázza az apját vagy az anyját, annak meg kell halnia.«


versetul 11

De ti ezt mondjátok: »Helyénvaló, ha valaki azt mondja az apjának vagy anyjának: ’Bármim legyen is, amivel támogathatnálak, az korbán (vagyis Istennek odaszentelt ajándék)’«,


versetul 12

és így már nem hagyjátok, hogy valamit is tegyen az apjáért vagy anyjáért.


versetul 13

Ezzel érvénytelenné teszitek Isten szavát a hagyományotok által, melyet továbbadtatok. És sok effélét tesztek.”


versetul 14

Majd ismét magához szólította a sokaságot, és így szólt hozzájuk: „Figyeljetek rám mindannyian, és értsétek meg, miről van szó.


versetul 15

Semmi, ami kívülről megy be az emberbe, nem tudja őt beszennyezni, hanem ami kijön az emberből, az szennyezi be az embert.”


versetul 16

[akinek van füle a hallásra, hallja!]


versetul 17

Mikor pedig a sokaságot elhagyva bement egy házba, a tanítványai kérdezgetni kezdték a szemléltetésről.


versetul 18

Erre ezt mondta nekik: „Ti sem értitek, mint ahogy ők sem? Hát nem tudjátok, hogy semmi olyan, ami kívülről megy be az emberbe, nem tudja beszennyezni,


versetul 19

mivel nem a szívébe megy, hanem a gyomrába, onnan pedig az emésztőgödörbe?” Jézus ilyenformán minden ennivalót tisztának nyilvánított.


versetul 20

Továbbá ezt mondta: „Ami kijön az emberből, az szennyezi be az embert.


versetul 21

Mert belülről, az emberek szívéből jönnek az ártalmas okoskodások, szexuális erkölcstelenség, lopás, gyilkosság,


versetul 22

házasságtörés, kapzsiság, gonosztettek, csalás, gátlástalan viselkedés, irigység, káromlás, gőg és esztelenség.


versetul 23

Ezek a gonoszságok mind belülről jönnek, és beszennyezik az embert.”


versetul 24

Jézus elindult, majd Tírusz és Szidón tájékára ment. Ott bement egy házba, de nem akarta, hogy bárki is megtudja ezt. Ám nem tudott észrevétlen maradni.


versetul 25

Egy asszony, akinek a kislányában tisztátalan szellem volt, amint hallott róla, hogy ott van, eljött, és leborult a lába elé.


versetul 26

Az asszony görög volt, szíroföníciai nemzetiségű. És egyre csak kérlelte, hogy űzze ki a démont a lányából.


versetul 27

De ő így szólt hozzá: „Előbb hadd lakjanak jól a gyermekek, mert nem helyes a gyermekek kenyerét elvenni, és a kiskutyáknak odadobni.”


versetul 28

Ám az asszony így felelt neki: „Igen, uram, de még a kiskutyák is esznek az asztal alatt a morzsákból, melyeket a kisgyermekek lehullatnak.”


versetul 29

Erre ő így szólt: „Mivel ezt mondtad, menj; a démon kiment a lányodból.”


versetul 30

Így hát az asszony hazament, és a kisgyermeket az ágyon fekve találta, a démon pedig már kiment belőle.


versetul 31

Mikor aztán Jézus visszatért Tírusz tájékáról, Szidónon át a Galileai-tengerhez ment, Dekapolisz vidékén keresztül.


versetul 32

Itt odavittek hozzá egy nehezen beszélő siketet, és könyörögtek neki, hogy tegye rá a kezét.


versetul 33

Ő félrevonult vele, távolabb a sokaságtól. Aztán ujját a férfi fülébe tette, majd miután köpött, megérintette annak nyelvét.


versetul 34

És feltekintve az égre, mélyet sóhajtott, aztán ezt mondta neki: „Effata!”, azaz „Nyílj meg!”


versetul 35

Erre a férfi füle megnyílt, nyelvének köteléke megoldódott, és rendesen kezdett beszélni.


versetul 36

Ekkor Jézus megparancsolta nekik, hogy ne mondják el senkinek; de minél inkább tiltotta nekik, annál inkább híresztelték.


versetul 37

Módfelett ámultak, és ezt mondták: „Mindent jól cselekedett. Még a siketeket is hallóvá teszi, a némákat pedig beszélővé.”

Capitole:


Cărți