chapter 1
én, ki az vének közül vagyok, írom ez levelet az választott asszonynak és az ő fiainak, kiket én szeretek az igazságban, és nem csak én magam, hanem mindenek is, kik megismerték az igazságot,
az igazságért, mely megmarad mibennünk és mivelünk mindörökké.
az Istennek kedve, irgalmassága, békessége leszen mivelünk igazságban és szeretetben az Atyaistentől és az Úr Jézus Krisztustól, az Atyaistennek Fiától.
igen örülék rajta, hogy az te fiaidat úgy találám, hogy igazságban járnának, miképpen parancsolatot vőnk az Atyaistentől.
mostan is kérlek tégedet, asszony, nem mint új parancsolatot írnék teneked, hanem, amely parancsolatunk vala kezdettől fogva, hogy mi egymást szeressük.
és ez az szeretet, hogy az ő parancsolatja szerint járunk. ez az parancsolat, miképpen meghallátok eleitől fogva, hogy abban járjatok.
mert sok hitetők jövének ez világra, kik nem vallják az Jézus Krisztust testben eljönni. ez az hitető és az antikrisztus.
őrizzétek meg magatokat, hogy el ne veszessük, amelyeket művelkedtünk, hanem hogy teljes jutalmat adjanak nekünk.
valaki megszegi az törvényt, és meg nem marad az Krisztus tanúságában, Istene nincsen. aki megmarad az Krisztusnak tanúságában, ennek mind Atyaistene és mind Fiú Istene vagyon.
ha valaki tihozzátok megyen, és ez tanúságot nem veszi közitekbe, házba ne fogadjátok, és ne köszönjetek is őneki.
mert aki köszön, részes leszen annak ő gonosz cselekedetiben.
mikoron sok írásom volna tinektek, nem akarék írni levélnek és tintának általa. de reménylem, hogy én tihozzátok fogok menni, és én jelen lévén szólni fogok tinektek, kik jelen lesztek, hogy az mi örömünk beteljesedjék.
köszönnek teneked az te választott öcsédnek fiai. ámen.