Júdás levele

chapter 1


verse #1

Júdás, a Krisztus Jézus rabszolgája, Jakab testvére, az Istenben, az Atyában szeretett, és a Krisztus Jézustól őrzött elhívottaknak.


verse #2

Mindig több könyörület, békesség és szeretet töltsön be titeket.


verse #3

Szeretteim, minthogy megvan bennem minden serénység arra, hogy a nekünk közös megmenekülésről írjak nektek, kényszert éreztem az írásra, hogy báto­rítsalak titeket, hogy még tovább küzdjetek a szenteknek egyszer átadott hitért.


verse #4

Belopózkodott ugyanis közénk néhány olyan ember, akik eleve ki voltak írva az ilyen ítéletre, istentelenek, kik Istenünk kegyelmét kicsapon­gásra váltják át, és a mi egyedüli Parancsolónkat és Urun­kat, a Krisztus Jézust megtagadják.


verse #5

Emlékeztetni akarlak titeket, noha ti egyszer már mindent tudtatok, hogy miután az Úr a népet Egyip­tomból kimentette, utólag azokat, akik hitetlenekké lettek, elveszítette,


verse #6

emlékeztetni akarlak arra, hogy angyalokat, kik uralkodó helyzetüket nem őrizték meg, és saját lakhelyüket elhagyták, a nagy nap ítéletére látha­tatlan (örökkétartó) láncokkal megkötöztette, homállyal borította be, őrizetre vetette,


verse #7

emlékeztetni akarlak arra, hogy Szodoma és Gomorra és a körülöttük levő városok is, melyek ugyanolyan módon mentek túltengő parázna­ságban más hús után, örök tűz büntetését viselve példa­képül vannak elénk állítva.


verse #8

(Hasonlóképpen ezek is) álmodozásukban megfer­tőzik húsukat, s a föléjük helyezett urakat elvetik, s a dicsőségben élőket káromolják.


verse #9

Ezzel szemben Mihály uralkodó angyal, mikor a vádlóval perben állt és Mózes teste felől vitázott, nem merészkedett káromló ítéletet mondani ki rá, hanem így szólt: „Majd megdorgál téged az Úr.”


verse #10

Ezek azonban mindent káromolnak, amit nem ismernek, amihez pedig beszédre képtelen állatokként természettől értenének, azzal megrontják magukat.


verse #11

Jaj nekik, mert Kain útján indultak el, bérért Bálám tévely­gésébe rohantak, és Kóré ellentmondásával vesztek el.


verse #12

Ezek szégyenfoltokként ülnek ott szeretetvendég­ségeiteken, és félelem nélkül együtt lakmároznak veletek, miközben magukat legeltetik. Szelektől ide-odaűzött víz­telen fellegek ők, késő őszben gyümölcstelenül álló, kétszer meghalt, gyökerestől kitépett fák,


verse #13

tenger vad hullámai, melyek saját szégyenüket tajtékozzák ki, tévely­gő csillagok, kiknek számára örökre a sötétség homályát tartják fenn.


verse #14

Róluk jövendölt Énok is, Ádámtól a hetedik, mikor így szólt: „Íme, eljött az Úr tízezer szentjével,


verse #15

hogy ítéletet üljön mindenek ellen, és rábizonyítsa az istentelenekre minden istentelen tettüket, melyekkel isten­telenséget követtek el, amellett minden kemény szót, melyet az istentelen vétkezők őellene szóltak.”


verse #16

Zúgoló­dók ők, sorsukkal elégedetlenek, vágyaik után járók, nagyratörő szavakat szól szájuk, személyeket csodálnak haszonért.


verse #17

Ti azonban, szeretteim, emlékezzetek azokra a beszédekre, melyeket Urunknak, a Krisztus Jézusnak apostolai eleve szóltak,


verse #18

mikor ezt mondták nekünk: Az utolsó időben gúnyolódók támadnak, kik saját vágyaik után fognak járni, azaz az Istent nem félők kívánságai után.


verse #19

Ők azok, akik válaszfalakat emelnek (elkülöní­tenek). Lelkiek, Szellem nincs náluk.


verse #20

Ti azonban, szeretteim, építsétek rá magatokat a ti igen szent hitetekre. Szent Szellemben imádkozva


verse #21

őrizzétek meg magatokat Isten szeretetében, és várjátok Urunknak, a Krisztus Jézusnak könyörületét az örök élet elnyerésére.


verse #22

Azután némelyeket ítélettel győzzetek meg,


verse #23

s a tűzből kiragadva mentsétek meg őket. Né­melyeken félelemmel könyörüljetek, gyűlölve még a hústól bemocskolt köntösüket is.


verse #24

Arra pedig, aki képes titeket botlás nélkül meg­őrizni, és ujjongás között feddhetetlenségben a maga dicsősége elé állítani,


verse #25

az egy Istenre, a mi Meg­mentőnkre szállt az egész kor előtt, száll most is, és szálljon az összes korokon át a Krisztus Jézuson, a mi Urunkon át dicsőség, fenség, uralom, fennhatóság. Ámen.

Chapters:


Books