Pál levele a rómaiakhoz

Fejezetek:

1 2 3 4 5 6 …   ⇤ ← 3 → ⇥

1. vers

Mi tehát a zsidó előnye? Vagy mi a körülmetélés haszna?

2. vers

Minden szempontból sok! Elsősorban az, hogy Isten rájuk bízta igéit.

3. vers

De mi van akkor, ha némelyek hűtlenné váltak? Vajon az ő hűtlenségük hűtlenné tenné Istent?

4. vers

Szó sincs róla! Sőt azt kell mondanunk: Isten igaz, viszont „minden ember hazug”, amint meg van írva: „Igaz légy beszédeidben, és győzedelmes, amikor vádolnak téged.”

→ Zsolt 51,6; Zsolt 116,11

5. vers

Ha pedig a mi gonoszságunk teszi nyilvánvalóvá Isten igazságát, mit mondjunk? Emberi módon szólok: igazságtalan az Isten, hogy kiönti ránk haragját?

6. vers

Szó sincs róla! Hiszen akkor hogyan ítélné meg Isten a világot?

7. vers

Mert ha Isten igazsága az én hazugságom által lett naggyá az ő dicsőségére, akkor miért kell még nekem bűnösként megítéltetnem?

8. vers

Vagy talán igaz az, amivel rágalmaznak minket, és amit állítanak némelyek, hogy tudniillik ezt mondjuk: Tegyünk rosszat, hogy jó következzék belőle? Az ilyeneket méltán sújtja az ítélet!

9. vers

Hogyan van tehát? Különbek vagyunk? Egyáltalán nem! Hiszen előbb már bebizonyítottuk, hogy zsidók is, görögök is mind bűn alatt vannak,

10. vers

amint meg van írva: „Nincsen igaz ember egy sem,

→ Zsolt 14,1; Zsolt 53,2

11. vers

nincsen, aki értse, nincsen, aki keresse Istent.

12. vers

Mind elhajlottak, valamennyien megromlottak, és nincsen, aki jót tegyen, nincs egyetlen egy sem.

13. vers

Nyitott sír a torkuk, nyelvükkel ámítanak, kígyóméreg az ajkukon;

→ Zsolt 5,10; Zsolt 140,4

14. vers

szájuk átokkal és keserűséggel van tele.

→ Zsolt 10,7

15. vers

Lábuk gyors a vérontásra,

→ Ézs 59,7

16. vers

romlás és nyomorúság jár a nyomukban,

17. vers

és a békesség útját nem ismerik:

18. vers

Isten félelmével nem törődnek.”

→ Zsolt 36,2

19. vers

Tudjuk pedig, hogy amit a törvény mond, azt a törvény hatálya alatt élőknek mondja, hogy elnémuljon minden száj, és az egész világ vétkessé legyen Isten előtt.

20. vers

Mert a törvény cselekedeteiből senki sem fog megigazulni őelőtte. Hiszen a törvényből csak a bűn felismerése adódik.

→ Zsolt 143,2; Gal 2,16

21. vers

Most pedig törvény nélkül jelent meg Isten igazsága, amelyről bizonyságot is tesznek a törvény és a próféták,

22. vers

mégpedig Isten igazsága a Jézus Krisztusban való hit által minden hívőnek. Mert nincs különbség,

23. vers

mivel mindenki vétkezett, és nélkülözi Isten dicsőségét,

24. vers

Isten ingyen igazít meg az ő kegyelméből a Krisztus Jézusban lett váltság által.

25. vers

Őt rendelte Isten engesztelő áldozatul az ő vére által azoknak, akik hisznek. Ebben mutatta meg igazságát. A korábban elkövetett bűnöket ugyanis elengedte

26. vers

türelmében, hogy e mostani időben megmutassa igazságát: mert ő igaz, és igazzá teszi azt is, aki Jézusban hisz.

27. vers

Hogyan lehetséges akkor a dicsekvés? Lehetetlenné vált. Milyen törvény által? A cselekedeteké által? Nem, hanem a hit törvénye által.

→ 1Kor 1,29; Gal 6,13; Ef 2,9

28. vers

Hiszen azt tartjuk, hogy hit által igazul meg az ember, a törvény cselekvésétől függetlenül.

29. vers

Vagy Isten kizárólag a zsidóké? Nem a népeké is? Bizony, a népeké is,

30. vers

mert egy az Isten, aki megigazítja a körülmetéltet hitből, a körülmetéletlent pedig hit által.

31. vers

Érvénytelenné tesszük tehát a törvényt a hit által? Semmiképpen! Sőt inkább érvényt szerzünk a törvénynek.

→ Mt 5,17

Fejezetek:

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16