A példabeszédek könyve

16. fejezet


Fejezetek:


Az Úr szereti a benne bízókat


1. vers

Az emberi értelem tervezget, de az Úr adja meg, hogy mit mondjon a nyelv.

Péld 16,9; Péld 19,21


2. vers

Minden útját helyesnek tartja az ember, de az Úr megvizsgálja a lelkeket.

Péld 21,2


3. vers

Bízd az Úrra dolgaidat, akkor teljesülnek szándékaid.

Zsolt 37,5


4. vers

Mindent rendeltetésének megfelelően készített az Úr, még a bűnöst is: a veszedelem napjára.

Róm 9,22


5. vers

Utál az Úr minden fölfuvalkodott szívűt: kezet rá, hogy nem marad büntetlen!


6. vers

Szeretettel és hűséggel jóvá lehet tenni a bűnt; az Úrnak félelme távol tart a rossztól.

Dán 4,24


7. vers

Akinek életútját kedveli az Úr, azt még ellenségeivel is összebékíti.

1Móz 31,24


8. vers

Jobb az igaz úton szerzett kevés, mint a törvénytelenül szerzett nagy jövedelem.

Zsolt 37,16; Péld 15,16


9. vers

Az embernek az értelme terveli ki útját, de az Úr irányítja járását.

Péld 16,1; Péld 19,21


10. vers

Kijelentés hangzik a király ajkáról: nem szabad téves ítéletet mondania.

Péld 31,9


11. vers

Az Úré az igaz mérleg és mérőserpenyő, az ő művei a zacskóban tartott súlyok.


12. vers

Utálniuk kell a királyoknak a bűnös tetteket, mert igazság teszi szilárddá a trónt.

Péld 25,5


13. vers

A királyoknak kedves az igaz szó, és szeretik azt, aki őszintén beszél.


14. vers

A király haragja a halál követe, de a bölcs ember kiengeszteli azt.

Préd 10,4


15. vers

A király arcának ragyogása éltet, jóakarata olyan, mint a tavaszi esőt hozó felleg.

Péld 19,12


16. vers

Mennyivel jobb bölcsességet szerezni, mint aranyat, és értelmet szerezni, mint színezüstöt!

Péld 3,14; Péld 8,19


17. vers

A becsületes emberek útja kikerüli a veszélyt, életét tartja meg, aki útjára vigyáz.

Péld 19,16


18. vers

Az összeomlást gőg előzi meg, a bukást pedig felfuvalkodottság.

Péld 18,12


19. vers

Jobb szelíd lelkűnek lenni az alázatosok közt, mint zsákmányon osztozni a gőgösök közt.


20. vers

Aki megérti az igét, annak jó dolga lesz, és boldog az, aki bízik az Úrban.

Jer 17,7


21. vers

A bölcs szívűt értelmesnek nevezik, a nyájas ajkak gyarapítják a tudást.


22. vers

Élet forrása az értelem annak, akinek van, de a bolondot még inteni is bolondság.

Péld 10,11; Péld 13,14


23. vers

A bölcs szívű értelmesen beszél, és ajkával is gyarapítja a tudást.


24. vers

Lépes méz a kedves beszéd: édes a léleknek és gyógyulás a testnek.


25. vers

Van út, amely az ember előtt egyenesnek látszik, de végül a halálba vezet.

Péld 14,12


26. vers

A munkás önmagáért fáradozik, mert szája kényszeríti rá.


27. vers

A mihaszna ember gonoszul áskálódik, és ajka olyan, mint a perzselő tűz.

Jak 3,6


28. vers

Az álnok ember viszályt támaszt, a rágalmazó szétválasztja a barátokat is.


29. vers

Az erőszakos ember rászedi felebarátját, és nem a jó úton vezeti.


30. vers

Aki behunyja szemét, álnokságot tervez, aki összeszorítja ajkát, gonoszságot hajt végre.


31. vers

Ékes korona az ősz haj, az igazság útján található.

Péld 20,29


32. vers

Többet ér a türelmes ember a hősnél, és az indulatán uralkodó annál, aki várost hódít.

Péld 15,18


33. vers

Az ember végzi a sorsvetést, de mindig az Úrtól való a döntés.

Fejezetek:


Könyvek