Lukács evangéliuma
24. fejezet
Jézus feltámadása
1. vers
A hét első napján pedig kora hajnalban elmentek a sírhoz, és magukkal vitték az elkészített illatszereket.
2. vers
A követ a sírbolt elől elhengerítve találták,
3. vers
és amikor bementek, nem találták az Úr Jézus testét.
4. vers
Amikor emiatt tanácstalanul álltak, íme, két férfi lépett melléjük fénylő ruhában.
5. vers
Az asszonyok megrémültek, és a földre szegezték tekintetüket, de azok így szóltak hozzájuk: Miért keresitek a holtak között az élőt?
6. vers
Nincsen itt, hanem feltámadt. Emlékezzetek vissza: megmondta nektek még Galileában,
7. vers
hogy az Emberfiának bűnös emberek kezébe kell adatnia és megfeszíttetnie, de a harmadik napon fel kell támadnia.
→
Lk 18,31
8. vers
Ekkor visszaemlékeztek szavaira,
9. vers
és visszatérve a sírtól, hírül adták mindezt a tizenegynek és a többieknek.
10. vers
A magdalai Mária, Johanna, valamint a Jakab anyja, Mária és más, velük lévő asszonyok elmondták mindezt az apostoloknak,
11. vers
de ők üres fecsegésnek tartották ezt a beszédet, és nem hittek nekik.
12. vers
Péter azonban felkelt, elfutott a sírhoz, és amikor behajolt, csak a lepedőket látta ott. Erre elment, és csodálkozott magában a történteken.
Az emmausi tanítványok
13. vers
Tanítványai közül ketten aznap egy faluba mentek, amely Jeruzsálemtől hatvanfutamnyira volt, és amelynek Emmaus a neve,
14. vers
és beszélgettek egymással mindarról, ami történt.
15. vers
Miközben egymással beszélgettek és vitáztak, maga Jézus is melléjük szegődött, és együtt ment velük.
16. vers
Látásukat azonban mintha valami akadályozta volna, hogy ne ismerjék fel őt.
→
Mk 16,12
17. vers
Ő pedig így szólt hozzájuk: Miről beszélgettek egymással útközben? Erre szomorúan megálltak.
18. vers
Majd megszólalt az egyik, név szerint Kleopás, és ezt mondta neki: Te vagy az egyetlen idegen Jeruzsálemben, aki nem tudod, mi történt ott ezekben a napokban?
19. vers
Mi történt? – kérdezte tőlük. Ők így válaszoltak neki: Az, ami a názáreti Jézussal esett, aki cselekedetben és szóban hatalmas próféta volt Isten és az egész nép előtt;
20. vers
és hogyan adták át főpapjaink és főembereink halálos ítéletre, és hogyan feszítették meg.
21. vers
Pedig mi abban reménykedtünk, hogy ő fogja megváltani Izráelt. De ma már harmadik napja, hogy ezek történtek.
22. vers
Ezenfelül néhány közülünk való asszony is megdöbbentett minket, akik kora hajnalban ott voltak a sírboltnál,
23. vers
de nem találták ott a testét; eljöttek, és azt beszélték, hogy angyalok jelenését is látták, akik azt hirdették, hogy ő él.
24. vers
El is mentek néhányan a velünk levők közül a sírhoz, és mindent úgy találtak, ahogyan az asszonyok beszélték; őt azonban nem látták.
25. vers
Akkor ő így szólt hozzájuk: Ó, ti balgák! Milyen rest a szívetek, hogy mindazt elhiggyétek, amit megmondtak a próféták!
→
Mk 16,14
26. vers
Hát nem ezt kellett-e elszenvednie a Krisztusnak, és így megdicsőülnie?
28. vers
Így értek el ahhoz a faluhoz, amelybe igyekeztek. Ő azonban úgy tett, mintha tovább akarna menni.
29. vers
De azok unszolták és kérték: Maradj velünk, mert esteledik, a nap is lehanyatlott már! Bement hát, hogy velük maradjon.
30. vers
És amikor asztalhoz telepedett velük, vette a kenyeret, megáldotta, megtörte és nekik adta.
31. vers
Ekkor megnyílt a szemük, és felismerték, ő azonban eltűnt előlük.
32. vers
Ekkor így szóltak egymáshoz: Nem hevült-e a szívünk, amikor beszélt hozzánk az úton, amikor feltárta előttünk az Írásokat?
33. vers
Még abban az órában útra keltek, és visszatértek Jeruzsálembe, ahol egybegyűlve találták a tizenegyet és a velük levőket.
34. vers
Ők elmondták, hogy valóban feltámadt az Úr, és megjelent Simonnak.
→
1Kor 15,4
35. vers
Erre ők is elbeszélték, ami az úton történt, és hogy miként ismerték fel őt a kenyér megtöréséről.
Jézus megjelenik a tanítványoknak
36. vers
Miközben ezekről beszélgettek, maga Jézus állt meg közöttük, és így köszöntötte őket: Békesség nektek!
37. vers
Azok megrettentek, és félelmükben azt hitték, hogy valami szellemet látnak.
38. vers
Ő azonban így szólt hozzájuk: Miért rémültetek meg, és miért támad kétség a szívetekben?
39. vers
Nézzétek meg a kezeimet és a lábaimat, hogy valóban én vagyok! Tapintsatok meg, és nézzetek meg jól! Mert a szellemnek nincs húsa és csontja, de amint látjátok, nekem van.
40. vers
És ezeket mondva, megmutatta nekik a kezeit és a lábait.
41. vers
Amikor pedig még mindig hitetlenkedtek örömükben, és csodálkoztak, megkérdezte tőlük: Van itt valami ennivalótok?
42. vers
Ők pedig adtak neki egy darab sült halat.
44. vers
Majd így szólt hozzájuk: Ezt mondtam nektek, amikor még veletek voltam: be kell teljesednie mindannak, ami meg van írva rólam Mózes törvényében, a prófétáknál és a zsoltárokban.
45. vers
Akkor megnyitotta értelmüket, hogy értsék az Írásokat,
46. vers
és így szólt hozzájuk: Úgy van megírva, hogy a Krisztusnak szenvednie kell, de a harmadik napon fel kell támadnia a halottak közül,
47. vers
és hirdetni kell az ő nevében a megtérést és a bűnbocsánatot minden nép között, Jeruzsálemtől kezdve.
Jézus mennybemenetele
50. vers
Ezután kivitte őket Betániáig, felemelte a kezét, és megáldotta őket.
51. vers
És miközben áldotta őket, eltávolodott tőlük, és felvitetett a mennybe.
52. vers
Azok pedig leborulva imádták őt, majd nagy örömmel visszatértek Jeruzsálembe;
53. vers
mindig a templomban voltak, és áldották Istent.
Könyvek
