Lukács evangéliuma
11. fejezet
Jézus imádkozni tanít
1. vers
Történt egyszer, hogy valahol imádkozott, és mikor befejezte, így szólt hozzá egyik tanítványa: Uram, taníts minket imádkozni, ahogy János is tanította a tanítványait!
2. vers
Ő pedig ezt mondta nekik: Amikor imádkoztok, ezt mondjátok: Atyánk, szenteltessék meg a te neved! Jöjjön el a te országod!
3. vers
Mindennapi kenyerünket add meg nekünk naponként.
4. vers
És bocsásd meg bűneinket, mert mi is megbocsátunk minden ellenünk vétkezőnek. És ne vígy minket kísértésbe!
5. vers
Azután így szólt hozzájuk: Ki az közületek, akinek van egy barátja, és az elmegy hozzá éjfélkor, és ezt mondja neki: Barátom, adj nekem kölcsön három kenyeret,
6. vers
mert útról érkezett egy barátom, és nincs mit elébe tegyek
7. vers
– és az így válaszolna belülről: Hagyjál békén! Az ajtó már be van zárva, és velem együtt gyermekeim is ágyban vannak, nem kelhetek fel, hogy adjak neked.
8. vers
Mondom nektek, ha nem is kelne fel, és nem is adna neki azért, mert a barátja, tolakodása miatt fel fog kelni, és megadja neki, amire szüksége van.
9. vers
Én is azt mondom nektek: kérjetek, és adatik nektek, keressetek, és találtok, zörgessetek, és megnyittatik nektek.
10. vers
Mert mindaz, aki kér, kap, aki keres, talál, és aki zörget, annak megnyittatik.
11. vers
Melyik apa az közületek, aki fiának kígyót ad, amikor az halat kér tőle,
12. vers
vagy amikor tojást kér, skorpiót ad neki?
13. vers
Ha tehát ti gonosz létetekre tudtok gyermekeiteknek jó ajándékokat adni, mennyivel inkább ad mennyei Atyátok Szentlelket azoknak, akik kérik tőle.
Jézust Belzebub szövetségesének mondják
14. vers
Egyszer Jézus egy néma ördögöt űzött ki, és amikor kiment az ördög, megszólalt a néma. A sokaság pedig elcsodálkozott.
15. vers
Néhányan közülük azonban így szóltak: Belzebubbal, az ördögök fejedelmével űzi ki az ördögöket.
16. vers
Mások pedig kísértették, és mennyei jelt követeltek tőle.
17. vers
Ő azonban ismerve gondolataikat, ezt mondta nekik: Minden ország, amely meghasonlik önmagával, elpusztul, és ház házra omlik.
18. vers
Ha a Sátán is meghasonlik önmagával, miképpen maradhat fenn az országa? Ti azt mondjátok, hogy én Belzebubbal űzöm ki az ördögöket.
19. vers
De ha én Belzebubbal űzöm ki az ördögöket, a ti fiaitok kivel űzik ki azokat? Ezért ők lesznek a bíráitok.
20. vers
Ha viszont én Isten ujjával űzöm ki az ördögöket, akkor bizony elérkezett hozzátok az Isten országa.
21. vers
Amikor az erős ember fegyverrel őrzi a maga házát, biztonságban van a vagyona.
22. vers
De ha nála erősebb tör ellene, és legyőzi őt, akkor elveszi fegyverzetét, amelyben bízott, és szétosztja a zsákmányt.
23. vers
Aki nincs velem, az ellenem van, és aki nem velem gyűjt, az tékozol.
→
Lk 9,50
24. vers
Amikor a tisztátalan lélek kimegy az emberből, víz nélküli helyeken bolyong nyugalmat keresve, és ha nem talál, akkor így szól: Visszatérek házamba, ahonnan kijöttem.
→
Jn 5,14;
Zsid 6,4
25. vers
És amikor odaér, kisöpörve és felékesítve találja.
26. vers
Akkor elmegy, vesz maga mellé még másik hét, magánál is gonoszabb lelket, bemennek és ott laknak; és végül ennek az embernek az állapota rosszabb lesz, mint azelőtt volt.
27. vers
Amikor ezt mondta, a sokaságból egy asszony hangosan így szólt hozzá: Boldog az anyaméh, amely téged hordozott, és boldog az emlő, amely téged táplált!
28. vers
Erre ő így felelt: De még boldogabbak azok, akik hallgatják az Isten beszédét, és megtartják.
Jónás jele
29. vers
Amikor pedig egyre nagyobb sokaság gyülekezett hozzá, ő így kezdett beszélni: Ez a nemzedék gonosz nemzedék: jelt követel, de nem adatik neki más jel, mint Jónás próféta jele.
→
1Kor 1,22
30. vers
Mert amiképpen Jónás jel volt a niniveiek számára, úgy lesz az Emberfia is jellé ennek a nemzedéknek.
→
Jón 3,5
31. vers
Dél királynője feltámad majd az ítéletkor e nemzedék férfiaival együtt, és elítéli őket, mert ő eljött a föld végső határáról, hogy meghallgassa Salamon bölcsességét, de íme, nagyobb van itt Salamonnál.
→
1Kir 10,1
32. vers
Ninive lakói feltámadnak az ítéletkor ezzel a nemzedékkel, és elítélik, mert ők megtértek Jónás prédikálására, de íme, nagyobb van itt Jónásnál.
A lámpás és a szem
33. vers
Aki lámpást gyújt, nem teszi rejtett helyre, sem véka alá, hanem a lámpatartóra, hogy a belépők lássák a világosságot.
34. vers
A test lámpása a szem. Ha a szemed tiszta, az egész tested világos, de ha gonosz, a tested is sötét.
35. vers
Vigyázz tehát, hogy a benned levő világosság sötétséggé ne legyen!
36. vers
Ha tehát az egész tested világos, és nincsen benne semmi sötétség, akkor olyan világos lesz az egész, mint amikor a lámpás megvilágít téged a fényével.
Jézus beszéde a farizeusok és a törvénytudók ellen
37. vers
Amikor ezekről beszélt, egy farizeus arra kérte őt, hogy ebédeljen nála. Jézus bement, és asztalhoz telepedett.
→
Lk 7,36;
Lk 14,1
38. vers
A farizeus pedig elcsodálkozott, amikor látta, hogy ebéd előtt nem mosdott meg.
39. vers
Az Úr azonban ezt mondta neki: Ti farizeusok a pohár és a tál külsejét megtisztítjátok, de belül telve vagytok rablásvággyal és gonoszsággal.
40. vers
Esztelenek! Aki megalkotta a külsőt, nem az alkotta-e meg a belsőt is?
41. vers
Azt adjátok oda alamizsnául, ami belül van, és minden tiszta lesz nektek.
42. vers
De jaj nektek, farizeusok, mert tizedet adtok a mentából, a kaporból és minden veteményből, de elhanyagoljátok az igazságos ítéletet és az Isten szeretetét, pedig ezeket kellene cselekedni és amazokat sem elhanyagolni!
43. vers
Jaj nektek, farizeusok, mert szeretitek a főhelyet a zsinagógában és a köszöntéseket a tereken!
44. vers
Jaj nektek, mert olyanok vagytok, mint a jeltelen sírok: az emberek mit sem sejtve járnak felettük!
45. vers
Ekkor megszólalt egy törvénytudó, és ezt mondta neki: Mester, amikor ezt mondod, minket is megsértesz.
46. vers
De ő így válaszolt: Jaj nektek is, törvénytudók, mert megterhelitek az embereket elhordozhatatlan terhekkel, de magatok egyetlen ujjal sem érintitek azokat!
47. vers
Jaj nektek, mert síremlékeket építetek a prófétáknak, pedig atyáitok ölték meg őket!
48. vers
Tehát egyetértetek atyáitok tetteivel, és helyeslitek azokat, hiszen azok megölték őket, ti pedig síremlékeiket építitek.
49. vers
Ezért mondta az Isten bölcsessége is: Küldök hozzájuk prófétákat és apostolokat, és közülük némelyeket megölnek, másokat pedig üldöznek,
50. vers
hogy számot adjon ez a nemzedék minden próféta véréért, amelyet kiontottak a világ kezdete óta,
51. vers
Ábel vérétől Zekarjá véréig, akit az áldozati oltár és a templom között öltek meg. Bizony mondom nektek, számot kell adnia ennek a nemzedéknek.
→
1Móz 4,8;
2Krón 24,20
52. vers
Jaj nektek, törvénytudók, mert elvettétek az ismeret kulcsát: ti nem mentek be, és azokat is megakadályoztátok, akik be akarnak menni!
Az írástudók és a farizeusok támadása
53. vers
Amikor kiment onnan, az írástudók és a farizeusok hevesen támadni és mindenféléről faggatni kezdték őt,
54. vers
és csak azt lesték, hogy beszédében valamin rajtakaphassák.
Könyvek
