Lukács evangéliuma
10. fejezet
Jézus kiküldi hetvenkét tanítványát
1. vers
Ezek után az Úr szolgálatba állított másokat is, hetvenkét tanítványt, és elküldte őket maga előtt kettesével minden városba és helységbe, ahova menni készült.
→
2Móz 24,1
2. vers
Így szólt hozzájuk: Az aratnivaló sok, de a munkás kevés, kérjétek tehát az aratás Urát, hogy küldjön munkásokat az aratásába.
→
Mt 9,37;
Jn 4,35
3. vers
Menjetek el! Íme, elküldelek titeket, mint bárányokat a farkasok közé.
4. vers
Ne vigyetek magatokkal erszényt, se tarisznyát, se sarut! Útközben ne köszöntsetek senkit!
→
Lk 22,35;
2Kir 4,29
5. vers
Ha azonban egy házba beléptek, először ezt mondjátok: Békesség ennek a háznak!
6. vers
Ha ott a békesség fia lakozik, megnyugszik rajta a békességetek, ha pedig nem, rátok száll vissza.
7. vers
Maradjatok ugyanabban a házban, és azt egyétek, igyátok, amit adnak, mert méltó a munkás a maga bérére. Ne járjatok házról házra!
→
1Kor 9,5;
1Tim 5,8
8. vers
Ha bementek egy városba, és befogadnak titeket, azt egyétek, amit elétek tesznek!
9. vers
Gyógyítsátok az ott lévő betegeket, és mondjátok nekik: Elközelített hozzátok az Isten országa.
10. vers
Ha pedig bementek egy városba, és nem fogadnak be titeket, menjetek ki annak az utcáira, és mondjátok ezt:
12. vers
Mondom nektek: könnyebb lesz Sodomának azon a napon, mint annak a városnak.
13. vers
Jaj neked, Korazin! Jaj neked, Bétsaida! Mert ha Tíruszban és Szidónban történtek volna azok a csodák, amelyek nálatok történtek, rég megtértek volna zsákruhában és hamuban ülve.
14. vers
De Tírusznak és Szidónnak könnyebb lesz az ítéletkor, mint nektek.
15. vers
Te is, Kapernaum, talán az égig emelkedsz? A pokolig fogsz alászállni!
→
Ézs 14,13
16. vers
Aki titeket hallgat, engem hallgat, és aki titeket elutasít, engem utasít el, és aki engem elutasít, az azt utasítja el, aki elküldött engem.
A hetvenkét tanítvány visszatérése
17. vers
Mikor a hetvenkét tanítvány visszatért, örömmel mondta: Uram, a te nevedre még az ördögök is engedelmeskednek nekünk!
18. vers
Ő pedig ezt mondta nekik: Láttam a Sátánt villámként leesni az égből.
Jézus hálaadása
21. vers
Abban az órában így ujjongott Jézus a Szentlélek által: Magasztallak, Atyám, menny és föld Ura, mert elrejtetted ezeket a bölcsek és értelmesek elől, és felfedted az egyszerű embereknek. Igen, Atyám, mert így láttad jónak.
22. vers
Mindent nekem adott át az én Atyám, és senki sem tudja, hogy ki a Fiú, csak az Atya, és hogy ki az Atya, csak a Fiú, és az, akinek a Fiú akarja kijelenteni.
23. vers
Tanítványaihoz fordult, és nekik külön ezt mondta: Boldog az a szem, amely látja, amit ti láttok.
24. vers
Mert mondom nektek: sok próféta és király szerette volna látni azt, amit ti láttok, de nem látták, és hallani azt, amit ti hallotok, de nem hallották.
→
1Pt 1,10
Az irgalmas samaritánus
25. vers
Ekkor felállt egy törvénytudó, hogy megkísértse őt, és ezt kérdezte: Mester, mit tegyek, hogy elnyerjem az örök életet?
26. vers
Ő pedig ezt mondta neki: Mi van megírva a törvényben? Hogyan olvasod?
27. vers
Ő pedig így válaszolt: „Szeresd az Urat, a te Istenedet teljes szívedből, teljes lelkedből, teljes erődből és teljes elmédből, és felebarátodat, mint magadat.”
→
5Móz 6,5;
3Móz 19,18
28. vers
Jézus ezt mondta neki: Helyesen feleltél: tedd ezt, és élni fogsz.
→
3Móz 18,5
29. vers
Ő viszont igazolni akarta magát, ezért megkérdezte Jézustól: De ki a felebarátom?
30. vers
Válaszul Jézus ezt mondta neki: Egy ember ment le Jeruzsálemből Jerikóba, és rablók kezébe esett, akik kifosztották, meg is verték, azután félholtan otthagyva elmentek.
31. vers
Történetesen egy pap ment azon az úton lefelé, de amikor meglátta, elkerülte.
32. vers
Hasonlóképpen egy lévita is odaért arra a helyre, de amikor meglátta, ő is elkerülte.
33. vers
Egy arra utazó samaritánus pedig, amikor odaért hozzá és meglátta, megszánta,
34. vers
odament, olajat és bort öntött sebeire, és bekötötte azokat. Azután feltette őt a saját állatára, elvitte egy fogadóba, és gondját viselte.
35. vers
Másnap elővett két dénárt, odaadta a fogadósnak, és azt mondta neki: Viselj rá gondot, és ha valamit még ráköltesz, amikor visszatérek, megadom neked.
→
Lk 7,41
36. vers
Mit gondolsz, e három közül ki volt a felebarátja a rablók kezébe esett embernek?
37. vers
Ő így felelt: Az, aki irgalmas volt hozzá. Jézus erre ezt mondta neki: Menj el, te is hasonlóképpen cselekedj!
Mária és Márta
38. vers
Amikor továbbhaladtak, betért egy faluba, ahol egy Márta nevű asszony a házába fogadta.
39. vers
Volt ennek egy Mária nevű testvére, aki leült az Úr lábához, és hallgatta beszédét.
→
5Móz 33,3
40. vers
Mártát pedig teljesen lefoglalta a sok munka. Ezért odajött, és így szólt: Uram, nem törődsz azzal, hogy a testvérem magamra hagyott a munkában? Mondd hát neki, hogy segítsen!
41. vers
Az Úr azonban így felelt neki: Márta, Márta, sok mindenért aggódsz és nyugtalankodsz,
42. vers
pedig kevésre van szükség, valójában csak egyre. Mária a jó részt választotta, amelyet nem vehetnek el tőle.
→
Mt 6,33
Könyvek
