Pál első levele a tesszalonikaiakhoz
1. fejezet
1. vers
Pál, Szilvánusz és Timóteusz, Istenben, az Atyában és az Úrban, a Krisztus Jézusban írja e levelet a tesszalonikabeliek eklézsiájának. Kegyelmet nektek és békességet.
2. vers
Mindnyájatokért mindenkor hálát adunk az Istennek, valahányszor imádságainkban megemlítünk titeket.
3. vers
Szakadatlanul emlékezünk hitetek munkájáról, szeretetetek fáradozásáról, és ama reménységetek állhatatosságáról, melyet Istenünk és Atyánk előtt Urunkba, a Krisztus Jézusba vetettetek.
4. vers
Mert Istentől szeretett testvéreink, tudomásunk van kiválasztott voltotokról,
5. vers
hiszen nemcsak szóval szóltuk nektek az örömüzenetet, hanem hatalommal, Szent Szellemmel, nagy biztonsággal is, mint ahogy tudjátok, hogy milyenekké lettünk közöttetek a ti érdeketekben.
6. vers
Ti pedig utánzóinkká lettetek és az Úr utánzói, azután, hogy az igét sok szorongattatás között a Szent Szellem örömével elfogadtátok,
7. vers
úgyhogy mindazoknak mintaképeivé lettetek, akik Macedóniában és Ahájában hívőkké lettek.
8. vers
Mert tőletek hangzott ki az Úr igéje, és nemcsak Macedóniába és Ahájába, hanem minden helyre elhatolt a ti Istenbe vetett hitetek híre, úgyhogy nincs arra szükség, hogy mi beszéljünk valamit róla.
9. vers
Mert ők maguk hirdetik rólunk, hogy micsoda bevonulást tartottunk nálatok, és hogy ti hogyan tértetek meg a bálványoktól az Istenhez avégett, hogy az élő és igaz Istennek legyetek szolgáivá,
10. vers
s a mennyekből a Fiát várjátok, kit ő a halottak közül feltámasztott, tudniillik Jézust, ki minket az eljövő haragból kiragad.
Könyvek
