János első levele
3. fejezet
1. vers
Lássátok, mekkora szeretetet adott nekünk az Atya, az ő ajándéka, hogy Isten fiainak hívnak minket, és azok is vagyunk. A világ azért nem ért minket, mert nem érti őt.
2. vers
Szeretteim, most Isten gyermekei vagyunk, s még nem vált láthatóvá, hogy mikké leszünk. Tudjuk, hogyha láthatóvá válik, hasonlókká leszünk hozzá, mert úgy fogjuk őt látni, ahogyan van.
3. vers
Mindenki, akinek ez a benne vetett reménysége megvan, szent tisztaságot ölt magára (megszenteli magát), amiként ő is szentül tiszta.
4. vers
Mindaz, aki a vétket teszi, a törvényt is megrontja, a vétek a törvényrontás.
5. vers
Azt is tudjátok, hogy ő azért lett láthatóvá, hogy elvegye a vétkeket, benne azonban nincs vétek.
6. vers
Aki őbenne marad, egy sem vétkezik, aki vétkezik, egy sem látta őt, sem nem ismeri őt.
7. vers
Kis gyermekeim, senki el ne tévelyítsen titeket. Aki az igazságosságot teszi, igazságos, miként ő igazságos,
8. vers
aki a vétket teszi, a vádlóból való, mert a vádló vétkezik kezdettől fogva. Avégett lett láthatóvá az Isten Fia, hogy lebontsa a vádló munkáit.
9. vers
Képtelen mindenki a vétkezésre, aki Istenből született, mert az Isten magva benne marad. Nem is képes vétkezni, mert Istenből született.
10. vers
Ezáltal lesznek láthatókká az Isten gyermekei és a vádló gyermekei, senki sem Istenből való, aki nem az igazságosságot teszi, és aki nem szereti testvérét.
11. vers
Mert azt az üzenetet hallottátok kezdettől fogva, hogy szeressük egymást,
12. vers
ne úgy, mint Kain, ki a rossztól való volt és leütötte (megölte) testvérét. Ugyan miért ütötte le (ölte meg)? Mert a tettei rosszak voltak, a testvérének tettei ellenben igazságosak.
13. vers
Ne csodálkozzatok azon testvéreim, hogy a világ gyűlöl titeket.
14. vers
Mi tudjuk, hogy átjutottunk a halálból az életre, mert szeretjük testvéreinket. Aki nem szereti, a halálban marad.
15. vers
Testvérgyilkos (gyilkos, emberölő) mindenki, aki gyűlöli az ő testvérét, és ti tudjátok, hogy egy testvérgyilkosnak (gyilkosnak, emberölőnek) sincs örök élete, mely benne megmaradna.
16. vers
Arról ismerjük a szeretetet, hogy ő a lelkét tette le értünk, mi is tartozunk a lelkünket letenni testvéreinkért.
17. vers
Ha valakinek van a világ életre adott javaiból és látja, hogy testvére szükséget lát, mégis elzárja előle lelkének belsejét, hogy maradhatna az olyanban az Isten szeretete?
18. vers
Kis gyermekeim, ne szóval, ne nyelvünkkel szeressük egymást, hanem tettel és őszintén (igazságban).
19. vers
Éppen erről fogjuk felismerni, hogy az igazságból valók vagyunk, és ezzel beszélhetjük rá szívünket (őelőtte) arra, hogy ne nyugtalankodjék,
20. vers
mert ha szívünk félreismerne is bennünket, nagyobb az Isten a szívünknél és ő tud mindent.
21. vers
Szeretteim, még ha szívünk félreismerne is (megróna is) bennünket, bizalommal fordulunk Isten felé,
22. vers
úgyhogy ha valamit kérünk, megkapjuk tőle, mert megőrizzük rendelkezéseit, és azt tesszük, ami kedves előtte.
23. vers
Az az ő rendelkezése, hogy higgyünk Fiának, a Krisztus Jézusnak nevében, és szeressük egymást, amiképpen a rendelkezést adta nekünk.
24. vers
Ha valaki megőrzi az ő rendelkezéseit, benne marad, és ő is megmarad az ilyenben. Arról ismerjük meg, hogy bennünk marad, arról a Szellemről, akit nekünk adott.
Könyvek
