János első levele

capítulo 3


Capítulos:

1 2 3 4 5


verso 1

Lássátok, mekkora szeretetet adott nekünk az Atya, az ő ajándéka, hogy Isten fiainak hívnak minket, és azok is vagyunk. A világ azért nem ért minket, mert nem érti őt.


verso 2

Szeretteim, most Isten gyermekei vagyunk, s még nem vált láthatóvá, hogy mikké leszünk. Tudjuk, hogyha látha­tóvá válik, hasonlókká leszünk hozzá, mert úgy fogjuk őt látni, ahogyan van.


verso 3

Mindenki, akinek ez a benne vetett reménysége megvan, szent tisztaságot ölt magára (meg­szenteli magát), amiként ő is szentül tiszta.


verso 4

Mindaz, aki a vétket teszi, a törvényt is megrontja, a vétek a törvényrontás.


verso 5

Azt is tudjátok, hogy ő azért lett láthatóvá, hogy elvegye a vétkeket, benne azonban nincs vétek.


verso 6

Aki őbenne marad, egy sem vétkezik, aki vétke­zik, egy sem látta őt, sem nem ismeri őt.


verso 7

Kis gyerme­keim, senki el ne tévelyítsen titeket. Aki az igazságosságot teszi, igazságos, miként ő igazságos,


verso 8

aki a vétket teszi, a vádlóból való, mert a vádló vétkezik kezdettől fogva. Avégett lett láthatóvá az Isten Fia, hogy lebontsa a vádló munkáit.


verso 9

Képtelen mindenki a vétkezésre, aki Istenből született, mert az Isten magva benne marad. Nem is képes vétkezni, mert Istenből született.


verso 10

Ezáltal lesznek láthatókká az Isten gyermekei és a vádló gyermekei, senki sem Istenből való, aki nem az igazságosságot teszi, és aki nem szereti testvérét.


verso 11

Mert azt az üzenetet hallottátok kezdettől fogva, hogy szeressük egymást,


verso 12

ne úgy, mint Kain, ki a rossztól való volt és leütötte (megölte) testvérét. Ugyan miért ütötte le (ölte meg)? Mert a tettei rosszak voltak, a testvérének tettei ellenben igazságosak.


verso 13

Ne csodálkozzatok azon testvéreim, hogy a világ gyűlöl titeket.


verso 14

Mi tudjuk, hogy átjutottunk a halálból az életre, mert szeretjük testvéreinket. Aki nem szereti, a halálban marad.


verso 15

Testvérgyilkos (gyilkos, emberölő) mindenki, aki gyűlöli az ő testvérét, és ti tudjátok, hogy egy testvérgyilkosnak (gyilkosnak, emberölőnek) sincs örök élete, mely benne megmaradna.


verso 16

Arról ismerjük a szeretetet, hogy ő a lelkét tette le értünk, mi is tartozunk a lelkünket letenni testvéreinkért.


verso 17

Ha valakinek van a világ életre adott javaiból és látja, hogy testvére szükséget lát, mégis elzárja előle lelkének belsejét, hogy maradhatna az olyanban az Isten szeretete?


verso 18

Kis gyermekeim, ne szóval, ne nyelvünkkel szeressük egymást, hanem tettel és őszintén (igazságban).


verso 19

Éppen erről fogjuk felismerni, hogy az igazságból valók vagyunk, és ezzel beszélhetjük rá szívünket (őelőtte) arra, hogy ne nyugtalankodjék,


verso 20

mert ha szívünk félre­ismerne is bennünket, nagyobb az Isten a szívünknél és ő tud mindent.


verso 21

Szeretteim, még ha szívünk félreismerne is (megróna is) bennünket, bizalommal fordulunk Isten felé,


verso 22

úgyhogy ha valamit kérünk, megkapjuk tőle, mert megőrizzük rendelkezéseit, és azt tesszük, ami kedves előtte.


verso 23

Az az ő rendelkezése, hogy higgyünk Fiának, a Krisztus Jézusnak nevében, és szeressük egymást, ami­képpen a rendelkezést adta nekünk.


verso 24

Ha valaki megőrzi az ő rendelkezéseit, benne marad, és ő is megmarad az ilyenben. Arról ismerjük meg, hogy bennünk marad, arról a Szellemről, akit nekünk adott.

Capítulos:


Libros