Ézsaiás próféta könyve

Capitole:

… 58 59 60 61 62 …   ⇤ ← 60 → ⇥

versetul 1

Kelj föl, ragyogjál, mert eljött világosságod,

és az Úr dicsősége megjelent rajtad!

versetul 2

Mert íme, sötétség borítja a földet,

és sűrű sötétség a népeket,

de fölötted fölragyog az Úr,

és dicsősége látható lesz rajtad.

versetul 3

Népek jönnek világosságodhoz

és királyok a rád ragyogó fényességhez.

versetul 4

Emeld föl szemedet, nézz körül:

mindnyájan egybegyűltek, hozzád jönnek,

fiaid messziről jönnek,

leányaidat ölben hozzák el.

versetul 5

Amikor meglátod, ragyogsz majd az örömtől,

beleremeg és kitárul a szíved. <sup>/>
Hozzád tér a tenger kincsözöne,

és feléd tart a népek gazdagsága.</sup>

versetul 6

Elborít a tevék sokasága,

Midján és Éfa tevéi;

mind Sebából jönnek,

aranyat és tömjént hoznak,

és az Úr dicséretét hirdetik.

versetul 7

Kédár minden nyája hozzád gyűlik,

Nebájót kosai neked szolgálnak.

Oltáromra kerülnek nekem kedves áldozatul,

így dicsőítem meg dicsőséges házamat.

versetul 8

Kik ezek, akik repülnek, mint a felleg,

és mint a galambok a dúcaikhoz?

versetul 9

Igen, engem várnak a szigetek. <sup>/>
Elöl Tarsís hajói,

hogy elhozzák fiaidat messziről

ezüstjükkel és aranyukkal együtt

a te Urad és Istened nevének

és Izráel Szentjének dicséretére,

hogy fölékesítsen téged.</sup>

versetul 10

Idegenek építik kőfalaidat,

és királyaik neked szolgálnak.

Bár haragomban megvertelek,

de kegyelmesen megkönyörülök rajtad.

versetul 11

Kapuid szüntelen nyitva lesznek,

nem zárják be őket sem éjjel, sem nappal,

hogy elhozhassák neked a népek gazdagságát,

és királyaikkal az élen eléd hozzák.

versetul 12

Mert elvész az a nép és az az ország,

amely nem akar neked szolgálni,

azok a népek mindenestül elpusztulnak.

versetul 13

Hozzád tart a Libánon ékessége:

a ciprus, kőris és sudárcédrus mind,

hogy szentélyem fölékesítésére legyen,

hogy lábaim helyét megdicsőítsem.

versetul 14

A téged nyomorgatók fiai

meghajolva járulnak eléd,

és akik eddig megvetettek téged,

mind lábad elé borulnak.

Az Úr városának neveznek majd,

Izráel Szentje Sionjának.

versetul 15

Noha elhagyott és gyűlölt voltál,

és nem járt feléd senki,

örökké fenségessé teszlek

és örvendezővé nemzedékről nemzedékre.

versetul 16

Népek tejét szopod, királyi emlőket szopsz,

és megtudod, hogy én, az Úr vagyok

szabadítód és megváltód, Jákób erős Istene.

versetul 17

Réz helyett aranyat hozatok,

vas helyett ezüstöt,

fák helyett rezet és kövek helyett vasat.

Vezetőddé teszem a békességet

és elöljáróddá az igazságot.

versetul 18

Nem hallasz hírt többé földeden erőszakról,

határaidban pusztításról és romlásról;

Isten szabadítását hívod kőfalaidnak

és dicséretét kapuidnak.

versetul 19

Nem a nap lesz többé nappali világosságod,

és nem a hold fénye világít neked,

hanem az Úr lesz örök világosságod,

és Istened lesz ékességed.

versetul 20

Nem megy le többé napod,

és holdad sem fogy el,

mert az Úr lesz örök világosságod,

és gyászod napjainak vége szakad.

versetul 21

Egész néped igaz lesz,

és mindörökké birtokolják a földet.

Ültetvényem vesszőszálai ők,

kezem műve az én dicsőségemre.

versetul 22

A legkisebb is ezerré nő

és a legkevesebb is hatalmas néppé.

Én, az Úr a maga idejében, hamar megteszem ezt.

Capitole:

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37 38 39 40 41 42 43 44 45 46 47 48 49 50 51 52 53 54 55 56 57 58 59 60 61 62 63 64 65 66