capitolul 10
Ezek után az Úr kijelölt 70 másikat, és elküldte őket kettesével maga előtt minden városba és helyre, ahová ő maga is menni készült.
Majd így szólt hozzájuk: „Igen, az aratnivaló sok, de a munkás kevés. Kérve kérjétek hát az aratás urát, hogy küldjön ki munkásokat, hogy begyűjtsék a termést.
Menjetek! Elküldelek titeket, mint bárányokat a farkasok közé.
Ne vigyetek erszényt, se tarisznyát, se sarut, és senkit se üdvözöljetek az úton.
Ha bementek egy házba, először ezt mondjátok: »Béke legyen e háznak!«
És ha van ott valaki, aki vágyik a békére, megnyugszik rajta a békétek. De ha nincs, visszatér rátok.
Maradjatok tehát abban a házban, azt egyétek és igyátok, amit adnak, mert méltó a munkás a bérére. Ne menjetek át egyik házból a másikba.
Ha pedig bementek egy városba, és befogadnak benneteket, azt egyétek, amit elétek tesznek,
gyógyítsátok meg az ott levő betegeket, és mondjátok nekik: »Már közel van hozzátok Isten királysága.«
Ám ha bementek egy városba, és nem fogadnak be titeket, menjetek ki annak főutcáira, és mondjátok:
»Letöröljük még a port is, amely városotokból a lábunkhoz tapadt, figyelmeztetésül nektek. De azért tudjátok meg, hogy Isten királysága már közel van.«
Mondom nektek, hogy Szodomának elviselhetőbb lesz az a nap, mint annak a városnak.
Jaj neked, Korazin! Jaj neked, Betsaida! Mert ha Tíruszban és Szidónban történtek volna azok a hatalmas cselekedetek, amelyek bennetek történtek, ők már rég megbánták volna a bűneiket, zsákruhában és hamuban ülve.
Ennélfogva Tírusznak és Szidónnak elviselhetőbb lesz az ítélet, mint nektek.
És te, Kapernaum, talán az égig fognak felmagasztalni? A sírba fogsz jutni!
Aki rátok figyel, rám is figyel. Aki pedig titeket semmibe vesz, engem is semmibe vesz. Ezenfelül, aki engem semmibe vesz, azt is semmibe veszi, aki engem elküldött.”
Visszatért pedig a hetven örömmel, és ezt mondták: „Uram, a neved használatára még a démonok is engedelmeskednek nekünk.”
Erre ő ezt mondta nekik: „Látom Sátánt, hogy mint a villám, már leesett az égből.
Megadtam nektek a hatalmat, hogy kígyókon és skorpiókon tapossatok, és hatalmat adtam az ellenség minden ereje fölött, és semmiképpen sem fog ártani nektek semmi.
De ne azért örüljetek, mert a szellemek engedelmeskednek nektek, hanem azért örüljetek, mert a nevetek fel van írva az égben.”
Ugyanabban az órában túláradó öröm töltötte el őt a szent szellem által, és ezt mondta: „Mindenki előtt dicsérlek, Atyám, égnek és földnek ura, mert gondosan elrejtetted ezeket a bölcsek és a műveltek elől, és a kisgyermekeknek tártad fel őket. Igen, ó, Atyám, mert így láttad helyesnek.
Mindent átadott nekem az Atyám, és hogy ki a Fiú, azt senki sem tudja, csak az Atya, és hogy ki az Atya, azt senki sem tudja, csak a Fiú, és azok, akikkel a Fiú meg akarja ismertetni őt.”
Azzal külön a tanítványaihoz fordulva ezt mondta: „Boldogok azok, akik látják, amiket ti láttok.
Mert higgyétek el, hogy sok próféta és király szerette volna látni, amit ti láttok, de nem látta, és hallani, amit ti hallotok, de nem hallotta.”
Egy törvénytudó pedig felállt, és hogy próbára tegye őt, így szólt: „Tanító, mit tegyek, hogy örök életet örököljek?”
Ő ezt mondta neki: „Mi van megírva a törvényben? Hogyan érted?”
Az ezt válaszolta: „»Szeresd Jehovát, a te Istenedet teljes szíveddel, teljes lelkeddel, teljes erőddel és teljes elméddel«, és »embertársadat, mint önmagadat«.”
Ő így szólt hozzá: „Helyesen válaszoltál. Továbbra is tedd ezt, és életet nyersz.”
De a férfi, mivel igazolni akarta, hogy ő igazságos, így szólt Jézushoz: „Ki valójában az én embertársam?”
Jézus ezt felelte: „Egy ember Jeruzsálemből Jerikóba ment lefelé, és rablás áldozata lett. Kifosztották, megverték, és elmentek, otthagyva őt félholtan.
Történetesen egy pap ment lefelé azon az úton, de amikor meglátta őt, továbbment az ellenkező oldalon.
Hasonlóképpen egy lévita is, amikor arra a helyre ért, és meglátta őt, továbbment az ellenkező oldalon.
Egy szamáriai pedig, aki azon az úton utazott, odaért hozzá, és meglátva őt, megesett rajta a szíve.
Odament hát hozzá, és bekötözte a sebeit, miután olajat és bort öntött rájuk. Aztán feltette őt a saját állatára, elvitte egy fogadóba, és gondját viselte.
Másnap aztán elővett két dénárt, odaadta a fogadósnak, és ezt mondta: »Viseld gondját, és amit ezen felül költesz, megfizetem neked, amikor visszajövök.«
Hogy látod, e három közül melyik bizonyult a kirabolt férfi embertársának?”
Az így szólt: „Amelyik irgalmasan cselekedett vele.” Jézus erre ezt mondta neki: „Menj, és magad is tegyél ugyanúgy.”
Mikor pedig folytatták útjukat, bement egy faluba. Itt egy Márta nevű asszony vendégül látta őt a házában.
Volt neki egy Mária nevű testvére is. Ő leült az Úr lábához, és kitartóan figyelt arra, amit az mondott.
Mártának ezzel szemben a sok teendő végzése elterelte a figyelmét. Ezért odament Jézushoz, és ezt mondta: „Uram, nem számít neked, hogy a testvérem magamra hagyott a felszolgálásban? Mondd meg neki, hogy jöjjön, és segítsen nekem.”
Az Úr így válaszolt neki: „Márta, Márta, sok minden miatt aggódsz és nyugtalankodsz.
Pedig kevés dologra van szükség, vagy csak egyre. Mária a jó részt választotta, és nem fogják azt elvenni tőle.”
Software-ul își propune să conecteze pe toți cu textul Bibliei printr-o interfață rapid accesibilă și personalizabilă.
Numele face referire atât la conectivitate, cât și la viteză…
„Fiecare om să fie grabnic la ascultare, încet la vorbire și încet la mânie!”
Cu dragoste, Tom Károly