capitolul 5
Egyszer, amikor a Genezáret-tónál állt, a sokaság odatódult hozzá, és figyelt Isten szavára.
Jézus meglátott két csónakot a tó partján, de a halászok már kiszálltak azokból, és a hálóikat mosták.
Beszállt az egyik csónakba, amelyik Simoné volt, és megkérte őt, hogy evezzen el egy kicsit a szárazföldtől. Azután leült, és tanítani kezdte a sokaságot a csónakból.
Amikor befejezte a beszédet, ezt mondta Simonnak: „Evezz ki oda, ahol mély a víz, és eresszétek le a hálóitokat fogásra!”
Simon azonban ezt felelte: „Tanító, egész éjszaka fáradoztunk, és semmit sem fogtunk, de a te szavadra leengedem a hálókat.”
Mikor aztán ezt megtették, rengeteg halat fogtak. Még a hálóik is szakadozni kezdtek.
Így hát intettek a másik csónakban levő társaiknak, hogy jöjjenek, segítsenek nekik. Azok oda is mentek, és úgy megtöltötték mindkét csónakot, hogy süllyedni kezdtek.
Simon Péter ezt látva, leborult Jézus előtt, és így szólt: „Távozz tőlem, Uram, mert bűnös ember vagyok!”
A halfogás miatt ugyanis, melyben részük volt, döbbenet kerítette hatalmába őt, és mindazokat, akik vele voltak,
valamint Jakabot és Jánost is, Zebedeus fiait, akik Simon társai voltak. De Jézus így szólt Simonhoz: „Ne félj! Mostantól majd embereket fogsz ki élve.”
Így hát visszavitték a csónakokat a szárazföldre, és mindent otthagyva, követték őt.
Egy másik alkalommal, amikor az egyik városban járt, volt ott egy férfi, akit elborított a lepra. Amikor meglátta Jézust, arcra borult, és kérve kérte őt: „Uram, ha akarod, meg tudsz tisztítani.”
Így hát kinyújtotta a kezét, megérintette őt, és így szólt: „Akarom! Tisztulj meg!” A férfi pedig azonnal kigyógyult a leprából.
Jézus ekkor utasította őt, hogy senkinek se beszéljen erről. Ezt mondta neki: „Menj, mutasd meg magad a papnak, és mutass be áldozatot a megtisztulásodért, ahogyan Mózes előírta, hogy lássák a papok, hogy meggyógyultál.”
Ám egyre inkább terjedt róla a hír, és nagy tömegek gyűltek össze, hogy hallgassák őt, és hogy meggyógyuljanak betegségeikből.
Ő azonban gyakran elvonult valamilyen elhagyatott helyre, hogy imádkozzon.
Egyik nap, amikor tanított, farizeusok meg a törvény tanítói ültek ott, akik Galilea és Júdea minden falvából és Jeruzsálemből jöttek. És Jehova ereje vele volt, hogy gyógyítson.
Egyszer csak férfiak egy béna embert hoztak hordágyon. Megpróbálták bevinni, és odatenni Jézus elé.
De mivel a sokaság miatt nem találták a módját, hogy bevigyék, felmásztak a tetőre, és a cseréptetőn át leeresztették a hordágyon azok közé, akik Jézus előtt voltak.
Amikor Jézus látta a hitüket, ezt mondta a bénának: „A bűneid meg vannak bocsátva.”
Erre az írástudók és a farizeusok elkezdtek okoskodni, és ezt mondták: „Kicsoda ez, aki káromlásokat szól? Ki bocsáthat meg bűnöket Istenen kívül?”
Jézus pedig, mivel tisztán látta okoskodásukat, válaszul ezt mondta nekik: „Min töprengtek magatokban?
Melyik könnyebb, azt mondani, hogy »a bűneid meg vannak bocsátva«, vagy azt mondani, hogy »kelj fel, és járj!«?
De hogy megtudjátok, hogy az Emberfiának van hatalma arra, hogy megbocsásson bűnöket a földön. . .” Így szólt a bénához: „Mondom neked, kelj fel, fogd a hordágyadat, és menj haza!”
Erre az a szemük láttára felkelt, felvette, amin feküdt, és hazament, dicsőítve Istent.
Ez egytől egyig lenyűgözte őket, és félelemmel vegyes tisztelettel dicsőítették Istent, ezt mondva: „Csodálatos dolgokat láttunk ma!”
Ezek után pedig kiment, meglátott egy Lévi nevű adószedőt, aki az adószedő helyen ült, és ezt mondta neki: „Légy a követőm!”
Az pedig mindent hátrahagyva felkelt, és követni kezdte őt.
Aztán Lévi nagy fogadást rendezett neki a házában, és nagyon sokan voltak ott adószedők is, és mások is, akik velük együtt ettek.
Ekkor a farizeusok és a közülük való írástudók elkezdtek zúgolódni, és ezt mondták a tanítványainak: „Miért esztek és isztok adószedőkkel és bűnösökkel?”
Jézus így felelt nekik: „Akik egészségesek, azoknak nincs szükségük orvosra, akik viszont betegek, azoknak igen.
Nem azért jöttem, hogy az igazságosakat, hanem hogy a bűnösöket ösztönözzem megbánásra.”
Ezt mondták neki: „János tanítványai gyakran böjtölnek és könyörögnek, a farizeusokéi úgyszintén, de a tieid esznek és isznak.”
Jézus ezt kérdezte tőlük: „Böjtre tudjátok-e fogni a vőlegény barátait, míg velük van a vőlegény?
De jönnek majd napok, amikor elviszik tőlük a vőlegényt, és akkor majd, azokban a napokban böjtölni fognak.”
Még egy szemléltetést is mondott nekik: „Senki sem vág foltot új felsőruhából, és nem varrja rá régi ruhára. Ha mégis így tesz, akkor az új folt kiszakítja a régi ruhát, az új ruhából való folt pedig nem is illik a régihez.
Ezenkívül újbort sem tesz senki régi bortömlőkbe. Ha mégis megteszi, akkor az újbor szétrepeszti a bortömlőket, és kifolyik, a bortömlők pedig tönkremennek.
Az újbort inkább új bortömlőkbe kell tenni.
Aki óbort ivott, az egy sem akar újat, mert ezt mondja: »Jó a régi.«”
Software-ul își propune să conecteze pe toți cu textul Bibliei printr-o interfață rapid accesibilă și personalizabilă.
Numele face referire atât la conectivitate, cât și la viteză…
„Fiecare om să fie grabnic la ascultare, încet la vorbire și încet la mânie!”
Cu dragoste, Tom Károly