chapter 15
Akkor énekelte Mózes Izráel fiaival ezt a dalt az Örökkévalónak és szóltak, mondván: Hadd énekeljek az Örökkévalónak, mivel oly fönségesen fönséges ő, ki a lovat és lovasát a tengerbe temette.
Az Örökkévaló az én erőm és én énekem és ő volt az én segítségem; ez az én Istenem, akit dicsőítek, atyám Istene, hadd magasztalom őt!
Az Örökkévaló a háború ura, Örökkévaló az ő neve!
Fáraó hadiszekereit és seregét a tengerbe döntötte, harcosainak színe-java a Sástengerbe fulladt.
A hullámok elborították őket, leszálltak a mélységekbe, mint a kő.
A te jobbkarod, ó Örökkévaló, fönséges az erőben, a te jobbkarod, ó Örökkévaló, darabokra zúzza az ellenséget.
A te fönséged nagyságában ledöntöd az ellened támadókat, szabadon engeded haragodat és elemészti őket, mint a polyvát.
Indulatod viharától felduzzadnak a vizek, megállanak, mint a gát, az ömlő hullámok, megdermednek a forgatagok a tenger szívében.
Így szól az ellenség: Űzőbe veszem őket, utólérem, zsákmányt osztok, betelik rajtuk a lelkem, kirántom kardomat és megsemmisíti őket karom.
Te azonban fuvallatoddal leheltél és elborította őket a tengerár, elsüllyedtek, mint az ólom a rengeteg vizekben.
Ki olyan, mint te, a hatalmasok között, ó Örökkévaló? Ki hozzád fogható, szentségben magasztos, dicsőségben félelmetes, csodaművelő?
Kinyujtottad jobbodat, elnyelte őket a föld.
Vezérelted kegyelmeddel ezt a népet, amelyet megváltottál; hatalmaddal terelted szentséged hajléka felé.
Hallották a népek és megrendülnek, remegés fogja el Peleset lakóit.
Akkor megriadtak Edóm törzsfői, Móáb hatalmasait iszonyat ragadja meg, elcsüggednek Kánaán minden lakosai.
Rájuk szakad rettegés és félelem, karod hatalma alatt elnémulnak, mint a kő, míg átvonul a te néped, ó Örökkévaló, míg átvonul ez a nép, amelyet magadnak szereztél.
Elviszed őket és elhelyezed őket örök birtokod hegyén, székhelyedre, melyet hajlékodul alkottál, ó Örökkévaló, a szentélybe Uram, amelyet emeltek kezeid.
Az Örökkévaló uralkodni fog mindörökké!
Mert Fáraó lovassága, szekérhadával és lovasaival behatolt a tengerbe és az Örökkévaló visszaterelte rájuk a tenger vizét, de Izráel fiai átmentek száraz földön a tenger közepén.
És kezébe vette Mirjám, a prófétanő, Áron nőtestvére a dobot és kimentek utána mind a nők dobokkal és körtáncokkal.
És dalba kezdett előttük Mirjám: Énekeljetek az Örökkévalónak, mert fönségesen fönséges ő, a lovat és lovasát a tenger mélyébe döntötte!
És útnak indította Mózes Izráelt a Sástengertől és elmentek Súr sivatagja felé és meneteltek három napon át a sivatagban és nem találtak vizet.
Majd elérkeztek Márába, de nem ihattak vizet Márában, mert keserű volt, ezért is nevezték a helyet Márának [Keserű].
És zúgolódott a nép Mózes ellen, mondván: mit igyunk?
És fölkiáltott ő az Örökkévalóhoz és az Örökkévaló mutatott neki egy fát és azt a vízbe dobta és édessé vált a víz; ott adott számára törvényt és rendelkezést és ugyanott próbára tette őket.
És szólott: Ha hallgatva hallgatsz Örökkévaló Istened hangjára és azt cselekszed, ami egyenes az ő szemei előtt és figyelsz parancsolataira és megőrzöd törvényeit mind, nem hozom reád a sok betegséget, melyekkel az egyiptomiakat sujtottam, mert én, az Örökkévaló vagyok a te gyógyítód.
És elérkeztek Élimbe, és ott volt tizenkét forrás és hetven pálma és ott tábort ütöttek a víz mellett.
1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37 38 39 40
The software aims to connect everyone with the text of the Bible on a quickly accessible, customisable interface.
The name refers to both connectivity and speed…
“Let every man be swift to hear, slow to speak, and slow to anger!”
With love, Tom Károly