Deuteronomium

chapter 32


Chapters:


verse #1

Figyeljetek egek, hadd emeljek szót
És hallja a föld szám beszédét;


verse #2

Csepegjen tanításom mint az eső,
Hulljon mint a harmat szózatom.
Mint a permetező eső a gyenge fűre,
Mint a záporeső a pázsitra:


verse #3

Mert az Örökkévaló nevét akarom hirdetni,
Ismerjétek el Istenünk nagyságát,


verse #4

A szikla Ő, műve tökéletes,
Mert minden útja igazság;
A hűség Istene Ő, nincs Benne jogszegés,
Igaz és egyenes Ő.


verse #5

Gonoszul bántak Vele; nem az Ő gyermekei már,
Övék a szégyenfolt;
Konok és álnok nemzedék!


verse #6

Hát ezzel fizettek az Örökkévalónak,
Alávaló és botor nép?
Nem az atyád-e Ő, aki teremtett?
Ő alkotott és erőssé tett téged.


verse #7

Emlékezzél az ősidőkre,
Gondolj annyi nemzedék éveire;
Kérdezd atyádat és ő elmondja neked,
Véneidet és ők elbeszélik neked.


verse #8

Midőn a Legfelségesebb kiosztotta a nemzetek között örökségüket,
Midőn szétválasztotta az emberek fiait,
Megállapította a népek határait
Izráel fiainak száma szerint.


verse #9

Mert az Örökkévalónak osztálya az Ő népe;
Jákób az Ő jussának örök osztályrésze.


verse #10

A pusztaság országában találta meg őt,
A kietlen, üvöltő vadonban.
Körülvette, gondoskodott róla,
Vigyázott rá, mint szeme fényére,


verse #11

Mint a sas, amely virrasztja fészkét,
Fiókái fölött lebeg,
Kiterjeszti szárnyait, fölemeli és viszi őket kifeszített szárnyain.


verse #12

Az Örökkévaló egymaga vezérli,
És nincs Vele idegen isten.


verse #13

A föld magaslatain járatja őt,
És a föld terményeivel táplálta őt.
És mézet szürcsöltetett vele a sziklából
És olajat a kovakősziklából.


verse #14

Tehenek vaját és a juhok tejét,
A bárányok zsírjával,
Básán nevelte kosokat és kecskéket,
És a búza veséinek zsírját;
És a szőlő véréből ittál bort.


verse #15

És meghízott Jesúrún és kirúgott;
Meghíztál, meghájasodtál, megkövéredtél.
És elhagyta Istenét, aki alkotta őt,
És nem becsülte meg üdvössége szikláját.


verse #16

Féltésre ingerelték idegen istenekkel,
És utálatosságokkal haragra lobbantották.


verse #17

Áldoztak gonosz szellemeknek, akik nem istenek,
Isteneknek, akiket nem ismertek,
Nemrég jött, új [isteneknek],
Akiktől nem féltek atyáitok.


verse #18

A sziklát, aki szült téged, elhagytad,
És elfelejtetted Istent, aki nemzett téged.


verse #19

És látta ezt az Örökkévaló és megundorodott
A fiai és leányai okozta bosszúságtól.


verse #20

És szólt: Elrejtem előlük arcomat,
És meglátom, mi lesz a végük.
Mert felforgató nemzedék ez,
Gyermekek, akikben nincs hűség.


verse #21

Felháborítottak Engem azzal, aki nem isten;
Haragra ingereltek hiábavalóságaikkal,
És Én felháborítom őket azzal, ami nem nép,
És haragra ingerlem őket hitvány nemzettel,


verse #22

Mert tűz gyulladt ki haragomban,
És ég le az alvilág fenekéig,
Fölemészti a földet és termését,
És lángba borítja a hegyek alapjait.


verse #23

Bajokat halmozok reájuk,
És elfogyasztom nyilaimat ellenük.


verse #24

Mikor kiaszottak lesznek az éhségtől és sorvadtak az égő láztól
És keserű dögvésztől:
Ellenük küldöm a vadállatok fogát
És a porban csúszók mérgét.


verse #25

Künn a kard fog öldökölni
És az otthonokban a rémület [öl meg]
Ifjat és szűzet,
Csecsemőt és őszhajú aggot.


verse #26

Mondtam, elfúvom őket
És kiirtom emléküket az emberek közül.


verse #27

Ha az ellenség bosszantását nem átallanám,
Nehogy elleneik félremagyarázzák,
Nehogy azt mondják: Kezünk győzedelmeskedett,
És nem az Örökkévaló cselekedte mindezeket,


verse #28

Mert tanácsvesztő nép ez,
És nincs bennük értelem.


verse #29

Ha bölcsek volnának, megértenék ezt,
Gondolnának arra, mi lesz a végük.


verse #30

Hogyan üldözhet ezret egy
És hogyan futamíthat meg tízezret kettő,
Ha nem úgy, hogy sziklájuk eladta
És az Örökkévaló kiszolgáltatta őket.


verse #31

Mert az ő sziklájuk nem olyan, mint a mienk,
Maguk az ellenségeink legyenek bírák.


verse #32

Mert azoknak szőlője Szodoma szőlőjéből való
És Gomora dülőiről,
Szőlőszemeik mérges bogyók,
Keserűek a gerezdjeik.


verse #33

Boruk sárkányok tajtéka
És viperák kegyetlen mérge.


verse #34

Hiszen mindez el van végezve Nálam,
Lepecsételve tárházaimban.


verse #35

Enyém a megtorlás és a visszafizetés,
Abban az időben, mikor majd meginog a lábuk,
Mert veszedelmük napja közel van
És siet, ami rendelve van számukra.


verse #36

Mert az Örökkévaló ítélni fog népéről
És megszánja szolgáit,
Ha látja, hogy fogytán az erejük,
És oda van, ami őrzött és ami védtelen.


verse #37

És így szól: Hol vannak isteneik,
A szikla, ahol menedéket találtak,


verse #38

Akik megették áldozataik zsírját,
És megitták öntőáldozatuk borát,
Keljenek föl és segítsenek nektek,
Ők legyenek a ti oltalmatok.


verse #39

Lássátok most, hogy Én, Én vagyok az,
És nincs más isten mellettem:
Én ölök és Én éltetek,
Én ütöttem sebet és Én gyógyítok,
És nincs, aki kiszabadíthat kezemből.


verse #40

Mert fölemelem kezemet az égre,
Én mondom: Én örökké élek! –


verse #41

Ha megélesítem villogó kardomat
És kezem megragadja az ítéletet:
Bosszút állok elleneimen
És megfizetek azoknak, akik gyűlölnek,


verse #42

Nyilaimat ittassá teszem a vértől,
És kardom húst eszik;
A megöltek és a foglyok vérével
Az ellenség vezéreinek fejéről.


verse #43

Szerezzetek örömet, ó nemzetek az Ő népének,
Mert Ő megbosszulja szolgáinak vérét,
És bosszút áll ellenségein,
És engesztelést ad országának és népének.


verse #44

És ment Mózes és elmondta ez ének minden szavát a nép fülébe, ő és Hóséa, Nún fia.


verse #45

És befejezte Mózes mindezen szavak elmondását egész Izráelhez,


verse #46

és így szólt hozzájuk: irányítsátok szíveteket mindezekre a szavakra, amelyekkel én ma tanúságot teszek ellenetek, hogy megparancsoljátok gyermekeiteknek, hogy megtartsák és megtegyék e tannak minden szavát.


verse #47

Mert nem tőletek távoleső üres szózat az, hanem az a ti életetek és ez ige által lesztek hosszú életűek azon a földön, ahova átkeltek a Jordánon, hogy birtokba vegyétek.


verse #48

És szólt az Örökkévaló Mózeshez ugyanazon a napon, mondván:


verse #49

Menj föl erre az Abárim hegyre, a Nebó hegyére, amely Móáb országában van, Jerihóval szemben és nézd meg Kanaán országát, amelyet Izráel fiainak adok birtokul.


verse #50

És halj meg a hegyen, ahova fölmégy és térj be népedhez úgy, amint meghalt testvéred, Áron, a Hór hegyen, és betért népéhez;


verse #51

azért, mert hűtlenül viselkedtetek Ellenem Izráel fiai között a kádési versengés vizénél, Cin sivatagában, mivelhogy nem szenteltetek meg Engem Izráel fiai között.


verse #52

Ezért csak túlnanról láthatod az országot, de oda be nem mégy, abba az országba, amelyet Én Izráel fiainak adok.

Chapters:


Books