Deuteronomium

Chapters:

… 18 19 20 21 22 …   ⇤ ← 20 → ⇥

verse #1

Midőn kivonulsz harcra ellenséged ellen és látsz lovat és szekérhadat, számosabb népet náladnál, ne félj tőlük; mert az Örökkévaló, a te Istened, aki felhozott téged Egyiptom országából, veled van.

verse #2

És lesz, hogy midőn készen álltok a harcra, lépjen elő a pap és beszéljen a néphez.

verse #3

És szóljon hozzájuk: Halljad Izráel, ti ma készen álltok a harcra ellenségeitek ellen, ne csüggedjen szívetek, ne féljetek, ne riadjatok meg és ne rettegjetek tőlük,

verse #4

mert az Örökkévaló, a ti Istenetek az, aki veletek megy, hogy harcoljon érettetek ellenségeitekkel, hogy segítsen benneteket.

verse #5

És a tisztek beszéljenek a néphez, mondván: Ki az a férfi, aki új házat épített és nem avatta fel? Menjen és térjen vissza házába, nehogy meghaljon a harcban és más férfi avassa azt fel.

verse #6

És ki az a férfi, aki ültetett szőlőt és még nem szabadította föl, hogy hasznát vehesse? Menjen és térjen vissza házába, nehogy meghaljon a harcban és más férfi tegye használatra szabaddá.

verse #7

És ki az a férfiú, aki eljegyzett nőt és még nem vette el? Menjen és térjen vissza a házába, nehogy meghaljon a harcban és más férfi vegye el.

verse #8

És beszéljenek még a tisztek a néphez és mondják: Ki az a férfi, aki félénk és csüggedt szívű? Menjen és térjen vissza házába, hogy ne tegye csüggedtté testvéreinek szívét, mint amilyen az ő szíve.

verse #9

És lesz, midőn a tisztek befejezték beszédüket a néphez, rendeljenek csapatvezéreket a nép élére.

verse #10

Midőn közeledsz egy városhoz, hogy ostromot indíts ellene, hívd föl előbb békére.

verse #11

És lesz, hogy ha békével felel és kaput nyit neked, akkor az egész nép, amely találtatik benne, legyen adózód és szolgáljon neked.

verse #12

De ha nem köt veled békét, hanem háborút visel ellened, akkor vedd ostrom alá,

verse #13

és midőn kezedbe adja az Örökkévaló, a te Istened, akkor vágj le minden harcos férfit benne a kard élével;

verse #14

de a nőket, a gyermekeket, a barmot és mindent, ami a városban lesz, egész zsákmányát vedd el prédául magadnak és költsd el ellenségeid zsákmányát, amelyet az Örökkévaló, a te Istened adott neked.

verse #15

Ugyanígy tégy mindazokkal a városokkal, amelyek igen távol vannak tőled, amelyek nem e népek városai közül valók.

verse #16

De ezen népek városaiból, amelyeket az Örökkévaló, a te Istened neked ad birtokul, ne hagyj életben egy lelket sem,

verse #17

hanem vesd őket átok alá: a hittit, az emórit, a kanaánit, a perizzit, a hivvit és a jebúszit, amint parancsolta neked az Örökkévaló, a te Istened,

verse #18

azért, hogy ne tanítsanak benneteket cselekedni mind az ő undokságaik szerint, amiket végbe vittek az ő isteneiknek; mert vétkeznétek az Örökkévaló, a ti Istenetek ellen.

verse #19

Midőn hosszú ostrom alatt tartasz egy várost, harcolva ellene, hogy bevedd, ki ne pusztítsd annak élő fáját, fejszét emelve rája, mert arról ehetsz, azért ne vágd ki; talán ember-e a mező fája, hogy az ostromolt erődbe menekülhessen előled?

verse #20

Csak az olyan fát, amelyről tudod, hogy nem gyümölcsfa, azt pusztíthatod és kivághatod, hogy ostromművet építs a város ellen, amely háborút folytat veled, míg el nem esik.

Chapters:

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34