János evangéliuma
9. fejezet
A vakon született ember meggyógyítása szombaton
1. vers
Amikor Jézus továbbment, meglátott egy születése óta vak embert.
2. vers
Tanítványai megkérdezték tőle: Mester, ki vétkezett? Ez vagy a szülei, hogy vakon született?
→
2Móz 20,5
3. vers
Jézus így válaszolt: Nem ő vétkezett, nem is a szülei, hanem azért van ez így, hogy nyilvánvalóvá legyenek rajta Isten cselekedetei.
4. vers
Nekünk, amíg nappal van, annak a cselekedeteit kell végeznünk, aki elküldött engem. Mert eljön az éjszaka, amikor senki sem munkálkodhat.
→
Jn 11,9
5. vers
Amíg a világban vagyok, a világ világossága vagyok.
6. vers
Ezt mondta, és a földre köpött, sarat csinált a nyállal, és rákente a sarat a vakon született ember szemeire,
7. vers
majd így szólt hozzá: Menj el, mosakodj meg a Siloám tavában – ami azt jelenti: küldött. Az pedig elment, megmosakodott, és már látott, amikor visszatért.
→
2Kir 5,10;
Lk 13,4
8. vers
A szomszédok pedig és azok, akik látták azelőtt, hogy koldus volt, így szóltak: Nem ő az, aki itt szokott ülni és koldulni?
9. vers
Egyesek azt mondták, hogy ő az, mások pedig azt, hogy nem, csak hasonlít hozzá. De ő kijelentette: Én vagyok az.
10. vers
Erre ezt kérdezték tőle: Akkor hogyan nyílt meg a szemed?
11. vers
Ő így válaszolt: Az az ember, akit Jézusnak hívnak, sarat csinált, rákente a szemeimre, és azt mondta nekem: Menj a Siloámhoz, és mosakodj meg! Elmentem tehát, megmosakodtam, és most látok.
12. vers
Megkérdezték tőle: Hol van az az ember? Nem tudom – felelte.
A meggyógyított vak kihallgatása és kiközösítése
13. vers
Ezt az embert, aki nemrég még vak volt, a farizeusok elé vezették.
14. vers
Az a nap pedig szombat volt, amelyen Jézus a sarat csinálta, és megnyitotta annak az embernek a szemét.
15. vers
A farizeusok is megkérdezték tőle, hogyan jött meg a látása. Ő ezt mondta nekik: Sarat tett a szemeimre, aztán megmosakodtam, és most látok.
16. vers
Erre a farizeusok közül néhányan ezt mondták: Nem Istentől való ez az ember, mert nem tartja meg a szombatot. Mások így szóltak: Hogyan tehetne bűnös ember ilyen jeleket? És meghasonlás támadt köztük.
17. vers
Ezért ismét a vakhoz fordultak: Te mit mondasz róla? Hiszen a te szemedet nyitotta meg. Ő ezt felelte: Próféta.
18. vers
A zsidók azonban nem hitték el róla, hogy vak volt és megjött a látása, amíg oda nem hívták a szüleit,
19. vers
és meg nem kérdezték tőlük: A ti fiatok ez, akiről azt állítjátok, hogy vakon született? Akkor hogyan lehetséges, hogy most lát?
20. vers
Szülei pedig így válaszoltak: Azt tudjuk, hogy ez a mi fiunk, és vakon született,
21. vers
de hogy most mi módon lát, azt nem tudjuk, és hogy ki nyitotta meg a szemét, azt sem tudjuk. Tőle kérdezzétek meg, nagykorú már, majd ő beszél önmagáról.
22. vers
Ezt azért mondták a szülei, mert féltek a zsidóktól, mivel a zsidók már megegyeztek abban, hogy ha valaki Krisztusnak vallja őt, azt ki kell zárni a zsinagógából.
23. vers
Ezért mondták a szülei: Nagykorú már, tőle kérdezzétek meg!
24. vers
Odahívták tehát másodszor is azt az embert, aki nemrég még vak volt, és ezt mondták neki: Dicsőítsd az Istent: mi tudjuk, hogy ez az ember bűnös.
→
Józs 7,19
25. vers
Ő így válaszolt: Hogy bűnös-e, nem tudom. Egyet tudok: bár vak voltam, most látok.
26. vers
Ekkor megkérdezték tőle: Mit tett veled? Hogyan nyitotta meg a szemedet?
27. vers
Ő így válaszolt: Megmondtam már nektek, de nem hallgattatok rám. Miért akarjátok ismét hallani? Talán ti is a tanítványai akartok lenni?
28. vers
Megszidták, és ezt mondták: Te vagy az ő tanítványa, mi Mózes tanítványai vagyunk.
29. vers
Mi tudjuk, hogy Mózeshez szólt az Isten, de erről azt sem tudjuk, honnan való.
30. vers
Az ember így válaszolt nekik: Ebben az a csodálatos, hogy ti nem tudjátok, honnan való, mégis megnyitotta a szememet.
32. vers
Örök idők óta nem hallott olyat senki, hogy valaki megnyitotta volna egy vakon született ember szemét.
33. vers
Ha ő nem volna Istentől való, semmit sem tudott volna tenni.
34. vers
Erre így feleltek neki: Te mindenestől bűnben születtél, és te tanítasz minket? És kiközösítették.
→
Zsolt 51,7
A meggyógyított vak hite és a farizeusok vaksága
35. vers
Meghallotta Jézus, hogy kiközösítették, és amikor találkozott vele, megkérdezte tőle: Hiszel te az Emberfiában?
36. vers
Ő így válaszolt: Ki az, Uram, hogy higgyek benne?
37. vers
Jézus így felelt neki: Látod őt, és ő az, aki veled beszél.
38. vers
Erre az így szólt: Hiszek, Uram. És leborulva imádta őt.
39. vers
Jézus pedig ezt mondta: Én ítéletre jöttem e világra, hogy akik nem látnak, lássanak, és akik látnak, vakká legyenek.
→
Mk 4,12
40. vers
Meghallották ezt azok a farizeusok, akik a közelében voltak, és ezt kérdezték tőle: Talán mi is vakok vagyunk?
41. vers
Jézus ezt mondta nekik: Ha vakok volnátok, nem volna bűnötök, mivel azonban most azt mondjátok: látunk, megmarad a bűnötök.
Könyvek
