János evangéliuma

Fejezetek:

… 10 11 12 13 14 …   ⇤ ← 12 → ⇥

1. vers

Jézus tehát hat nappal a páska ünnepe előtt elment Betániába, ahol Lázár élt, akit feltámasztott a halottak közül.

2. vers

Vacsorát készítettek ott neki, és Márta szolgált fel, Lázár pedig egyike volt azoknak, akik Jézussal együtt ültek az asztalnál.

3. vers

Mária ekkor elővett egy font drága valódi nárdusolajat, megkente Jézus lábát, és hajával törölte meg; a ház pedig megtelt az olaj illatával.

4. vers

Tanítványai közül az egyik, Júdás Iskáriótes, aki el akarta őt árulni, így szólt:

5. vers

Miért nem adták el inkább ezt a kenetet háromszáz dénárért, és miért nem juttatták az árát a szegényeknek?

6. vers

De nem azért mondta ezt, mintha a szegényekre lett volna gondja, hanem azért, mert tolvaj volt, és a nála levő erszényből elszedegette, amit beletettek.

7. vers

Jézus erre így szólt: Hagyd őt, hiszen a temetésem napjára szánta;

8. vers

mert a szegények mindig veletek lesznek, de én nem leszek mindig veletek.

→ 5Móz 15,11

9. vers

Nagyon sokan megtudták a zsidók közül, hogy ő ott van, és odamentek; nemcsak Jézus miatt, hanem azért is, hogy lássák Lázárt, akit feltámasztott a halottak közül.

10. vers

A főpapok pedig elhatározták, hogy Lázárt is megölik,

11. vers

mert a zsidók közül sokan miatta mentek oda, és hittek Jézusban.

12. vers

Másnap, amikor az ünnepre érkező nagy sokaság meghallotta, hogy Jézus Jeruzsálembe jön,

13. vers

pálmaágakat fogtak, kivonultak a fogadására, és így kiáltottak: Hozsánna! Áldott, aki jön az Úr nevében, Izráel Királya!

→ Zsolt 118,26

14. vers

Jézus pedig egy szamárcsikóra találva, felült rá, ahogyan meg van írva:

15. vers

„Ne félj, Sion leánya, íme, királyod jön, szamárcsikón ülve.”

→ Zak 9,9

16. vers

Tanítványai először nem értették mindezt, de miután Jézus megdicsőült, visszaemlékeztek arra, hogy az történt vele, ami meg volt írva róla.

→ Jn 14,26

17. vers

Bizonyságot tett mellette a sokaság, amely vele volt, amikor Lázárt kihívta a sírból, és feltámasztotta a halálból.

18. vers

Ezért is vonult ki elé a sokaság, mert hallották, hogy ezt a jelt tette.

19. vers

A farizeusok pedig így szóltak egymáshoz: Látjátok, hogy semmit sem tudtok elérni: íme, a világ őt követi!

20. vers

Néhány görög is volt azok között, akik felmentek az ünnepre, hogy imádják az Istent.

21. vers

Ezek odamentek Fülöphöz, aki a galileai Bétsaidából való volt, és ezzel a kéréssel fordultak hozzá: Uram, Jézust szeretnénk látni.

22. vers

Fülöp elment, és szólt Andrásnak, András és Fülöp elment, és szólt Jézusnak.

23. vers

Jézus így válaszolt nekik: Eljött az óra, hogy megdicsőíttessék az Emberfia.

24. vers

Bizony, bizony, mondom nektek: ha a földbe vetett búzaszem nem hal meg, egymaga marad; de ha meghal, sokszoros termést hoz.

→ Róm 14,9

25. vers

Aki szereti az életét, elveszti; aki pedig gyűlöli az életét e világon, örök életre őrzi meg azt.

→ Mt 10,39; Mt 16,25

26. vers

Ha valaki nekem szolgál, engem kövessen; és ahol én vagyok, ott lesz az én szolgám is; és ha valaki nekem szolgál, azt megbecsüli az Atya.

27. vers

Most megrendült az én lelkem. Kérjem azt: Atyám, ments meg ettől az órától engem? De hiszen éppen ezért az óráért jöttem!

→ Zsid 5,7

28. vers

Atyám, dicsőítsd meg a te nevedet! Erre hang hallatszott az égből: Már megdicsőítettem, és ismét megdicsőítem.

29. vers

A sokaság pedig, amely ott állt, és hallotta, azt mondta, hogy mennydörgés volt; mások azonban így szóltak: Angyal beszélt vele.

30. vers

Jézus megszólalt: Nem énértem hallatszott ez a hang, hanem tiértetek.

31. vers

Most megy végbe az ítélet e világ felett, most vettetik ki e világ fejedelme.

32. vers

Én pedig, ha felemeltetem a földről, magamhoz vonzok mindeneket.

→ Jn 3,14

33. vers

Ezt azért mondta, hogy jelezze, milyen halállal fog meghalni.

34. vers

A sokaság megkérdezte tőle: Mi azt hallottuk a törvényből, hogy a Krisztus örökre megmarad: akkor hogyan mondhatod, hogy fel kell emeltetnie az Emberfiának? Ki ez az Emberfia?

→ Zsolt 110,4; Ézs 9,6; Dán 7,13

35. vers

Jézus ezt mondta nekik: Még egy kis ideig közöttetek van a világosság. Addig járjatok a világosságban, amíg nálatok van, hogy a sötétség hatalmába ne kerítsen titeket; mert aki a sötétségben jár, nem tudja, hová megy.

→ Jn 1,5

36. vers

Amíg nálatok van a világosság, higgyetek a világosságban, hogy a világosság fiai legyetek! Ezeket mondta Jézus, majd elment és elrejtőzött előlük.

37. vers

Noha ennyi jelt tett előttük, mégsem hittek benne,

38. vers

hogy beteljesedjék Ézsaiás próféta szava, amely így hangzik: „Uram, ki hitt a mi beszédünknek, és az Úr karjának ereje ki előtt lett nyilvánvalóvá?”

→ Ézs 53,1; Róm 10,16

39. vers

Azért nem tudtak hinni, mert Ézsaiás ezt is mondta:

40. vers

„Megvakította a szemüket, és megkeményítette a szívüket, hogy szemükkel ne lássanak és szívükkel ne értsenek, hogy meg ne térjenek, és meg ne gyógyítsam őket.”

→ Ézs 6,9

41. vers

Ezeket mondta Ézsaiás, mert látta az ő dicsőségét, és őróla szólt.

→ Ézs 6,1

42. vers

Jóllehet a vezetők közül is sokan hittek benne, mégsem vallották meg ezt a farizeusok miatt, nehogy kizárják őket a zsinagógából;

43. vers

mert többre becsülték az emberektől nyert dicsőséget, mint az Isten dicsőségét.

44. vers

Jézus pedig hangos szóval ezt mondta: Aki hisz énbennem, az nem énbennem hisz, hanem abban, aki elküldött engem;

45. vers

és aki engem lát, az azt látja, aki elküldött engem.

46. vers

Én világosságul jöttem a világba, hogy aki hisz énbennem, ne maradjon a sötétségben.

47. vers

Ha valaki hallja az én beszédeimet, de nem tartja meg azokat, én nem ítélem el azt; mert nem azért jöttem, hogy elítéljem a világot, hanem azért, hogy megmentsem.

48. vers

Aki elvet engem, és nem fogadja el az én beszédeimet, annak van ítélő bírája: az az ige, amelyet szóltam, az ítéli el őt az utolsó napon.

→ 5Móz 18,19

49. vers

Mert én nem magamtól szóltam, hanem aki elküldött engem, maga az Atya parancsolta meg nekem, hogy mit mondjak, és mit beszéljek.

50. vers

Én pedig tudom, hogy az ő parancsolata örök élet. Amit tehát én mondok, úgy hirdetem, ahogyan az Atya mondta nekem.

Fejezetek:

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21