A jelenések könyve

16. fejezet


Fejezetek:


A harag hét poharának kiöntése


1. vers

Ekkor hallottam, hogy a szentélyből egy hatalmas hang így szólt a hét angyalhoz: Menjetek el, és öntsétek ki Isten haragjának hét poharát a földre!


2. vers

Elment az első, kiöntötte a poharát a földre, és csúnya, rosszindulatú fekély támadt azokon az embereken, akiken a fenevad bélyege volt, és akik az ő képmását imádták.

2Móz 9,10


3. vers

A második angyal is kiöntötte a poharát a tengerbe, és az olyanná lett, mint a halott vére, és minden élőlény elpusztult a tengerben.


4. vers

A harmadik angyal is kiöntötte a poharát a folyókba és a vizek forrásaiba, és azok vérré változtak.

2Móz 7,17; Zsolt 78,44


5. vers

És hallottam, hogy a vizek angyala így szólt: Igazságos vagy te, a Szent, aki vagy, és aki voltál, hogy így ítéltél;


6. vers

mivel szentek és próféták vérét ontották ki, te is vért adtál nekik inni: megérdemelték.


7. vers

És hallottam, hogy így szólt az oltár: Igen, mindenható Úr Isten, igazak és igazságosak a te ítéleteid.


8. vers

A negyedik angyal is kiöntötte a poharát a napra, és megadatott neki, hogy gyötörje az embereket annak tűző sugarával;


9. vers

és az emberek gyötrődtek a nagy hőségben, és káromolták az Isten nevét, akinek hatalma van ezek fölött a csapások fölött, de nem tértek meg, hogy dicsőséget adjanak neki.


10. vers

Az ötödik is kiöntötte a poharát a fenevad trónjára: országa elsötétült, nyelvüket rágták kínjukban,

2Móz 10,21


11. vers

kínjaik és fekélyeik miatt káromolták a menny Istenét, de nem tértek meg cselekedeteikből.


12. vers

A hatodik is kiöntötte a poharát a nagy folyamra, az Eufráteszre, és kiszáradt a vize, hogy megnyíljék a napkeletről jövő királyok útja.

Ézs 11,15


13. vers

És láttam, hogy a sárkány szájából, a fenevad szájából és a hamis próféta szájából három tisztátalan lélek jön ki: olyanok, mint a békák,


14. vers

mert ördögök lelkei ezek, akik jeleket tesznek, és elmennek az egész földkerekség királyaihoz, hogy összegyűjtsék őket a mindenható Isten nagy napjának harcára.


15. vers

Íme, eljövök, mint a tolvaj: boldog, aki vigyáz, és őrzi ruháját, hogy ne járjon mezítelenül, és ne lássák szégyenét.

Mt 24,43; Lk 12,39; Jel 3,3


16. vers

És összegyűjtötték a földkerekség királyait arra a helyre, amelyet héberül Harmagedónnak neveznek.

2Kir 23,29; Zak 12,11


17. vers

A hetedik angyal is kiöntötte a poharát a levegőbe, és hatalmas hang szólalt meg a szentélyből, a trón felől: Megtörtént.


18. vers

Ekkor villámlás, zúgás és mennydörgés támadt, és olyan nagy földrengés, amilyen nem volt, amióta ember született a földre: olyan nagy volt a földrengés.

Jel 8,5; Jel 11,13


19. vers

A nagy város három részre szakadt, és a pogányok városai összeomlottak. A nagy Babilon is sorra került Isten színe előtt, hogy neki adják Isten haragos indulata borának a poharát.

Ézs 51,17


20. vers

Eltűnt minden sziget, és hegyek sem voltak sehol,

Jel 6,14


21. vers

az égből jégeső esett az emberekre mázsás szemekben, és káromolták az emberek Istent a jégeső csapása miatt, mert ez a csapás igen nagy volt.

2Móz 9,23; Jel 11,19

Fejezetek:


Könyvek