A krónikák második könyve
28. fejezet
Áház istentelen uralkodása
1. vers
Húszéves volt Áház, amikor uralkodni kezdett, és tizenhat évig uralkodott Jeruzsálemben. De nem azt tette, amit ősatyja, Dávid, amit helyesnek lát az Úr,
2. vers
hanem Izráel királyainak az útján járt, sőt istenszobrokat is csináltatott a Baaloknak.
3. vers
Tömjénezett a Ben-Hinnóm-völgyben, és még a fiait is elégette áldozatul azoknak a népeknek az utálatos szokása szerint, amelyeket kiűzött az Úr Izráel fiai elől.
→
5Móz 18,9
4. vers
Áldozott és tömjénezett az áldozóhalmokon, a dombokon és minden zöldellő fa alatt.
→
1Kir 14,22
Izráel és Arám Áház ellen támad
5. vers
Ezért Arám királyának a kezébe adta őt Istene, az Úr. Megverték, sok foglyot hurcoltak el tőle, és Damaszkuszba vitték őket. Izráel királyának is a kezébe került, és az is nagy vereséget mért rá.
6. vers
Pekah, Remaljá fia ugyanis levágott Júdában egyetlen nap alatt százhúszezer embert, akik mind bátor harcosok voltak, de elhagyták őseik Istenét, az Urat.
7. vers
Zikrí, egy efraimi vitéz pedig meggyilkolta Maaszéját, a király fiát, Azríkámot, a palota felügyelőjét és Elkánát, a király helyettesét.
8. vers
Az izráeliek fogságba vittek honfitársaik közül kétszázezer asszonyt, fiút és leányt. Gazdag zsákmányt is szereztek tőlük, és a zsákmányt elvitték Samáriába.
9. vers
De volt ott az Úrnak egy prófétája, név szerint Ódéd; ez kiment a Samáriához érkező sereg elé, és ezt mondta: Őseitek Istene, az Úr haragra gerjedt Júda ellen, és a kezetekbe adta őket, ti pedig sokat levágtatok közülük eget verő indulatotokban.
→
3Móz 19,18;
2Kir 6,22
10. vers
Ezért most azt gondoljátok, hogy leigázhatjátok a júdaiakat és a jeruzsálemieket, hogy a rabszolgáitok és a rabszolganőitek legyenek, pedig vétkesekké teszitek magatokat ezzel Istenetek, az Úr előtt.
11. vers
Azért most hallgassatok rám: Engedjétek vissza a honfitársaitok közül ejtett foglyokat, különben az Úr izzó haragja fordul ellenetek!
12. vers
Akkor előállt néhány efraimi főember: Azarjá, Jóhánán fia, Berekjá, Mesillémót fia, Jehizkijjá, Sallúm fia és Amászá, Hadlaj fia azokkal szemben, akik a hadjáratból jöttek,
13. vers
és ezt mondták nekik: Ne hozzátok ide a foglyokat, mert amit ti akartok, az a mi vétkünk lesz az Úr előtt, és a mi bűneinket és vétkeinket szaporítja, pedig úgyis sok a vétkünk, és az Úr izzó haragja fenyegeti Izráelt.
14. vers
Otthagyták azért a fegyveresek a foglyokat és a zsákmányt a vezető emberek és az egész gyülekezet előtt.
15. vers
Ekkor a fent nevezett férfiak előálltak, és gondjaikba vették a foglyokat: a mezteleneket mind felöltöztették a zsákmányból, ruhát és sarut, ételt és italt adtak nekik, és bekenték őket olajjal. A gyengéket szamarakon szállították, és elvitték őket honfitársaikhoz Jerikóba, a pálmák városába; azután visszatértek Samáriába.
Áház segítséget kér Asszíriától
16. vers
Abban az időben követeket küldött Áház király Asszíria királyához, hogy segítse meg őt.
17. vers
Még az edómiak is betörtek, megverték Júdát, és foglyokat ejtettek,
18. vers
a filiszteusok pedig a Sefélá-alföld városaiban és Júda déli tartományában fosztogattak. Elfoglalták Bét-Semest, Ajjálónt, Gedérótot, Szókót és falvait, Timnát és falvait, Gimzót és falvait, és oda települtek.
19. vers
Bizony, megalázta Júdát az Úr Áház júdai király miatt, mert támogatta az erkölcstelenséget Júdában, és mert az Úr ellen egyre több hűtlenséget követett el.
20. vers
Rátört azért Tiglat-Pileszer, Asszíria királya, és megostromolta ahelyett, hogy támogatta volna.
21. vers
Mert Áház kifosztotta ugyan az Úr házát és a király meg a vezető emberek palotáját, és Asszíria királyának adta, de ez sem segített rajta.
22. vers
De Áház király nyomorúsága idején sem hagyott fel hűtlenségével az Úr iránt.
23. vers
Damaszkusz isteneinek áldozott, akik megverték őt, de ezt mondta: Mivel Arám királyait megsegítik isteneik, ezért nekik áldozom, és így majd engem is megsegítenek! Pedig ezek okozták bukását, és egész Izráelét is!
24. vers
Összeszedte Áház Isten házának a fölszerelését, és összetörette Isten házának a fölszerelését, az Úr háza ajtóit pedig bezáratta. Azután oltárokat csináltatott magának Jeruzsálemben minden utcasarkon.
25. vers
Júda minden egyes városában áldozóhalmokat csináltatott, és más isteneknek tömjénezett. Így bosszantotta ősei Istenét, az Urat.
Áház halála
26. vers
Egyéb dolgai és egész életútja elejétől a végéig meg van írva a Júda és Izráel királyairól szóló könyvben.
27. vers
Azután Áház pihenni tért őseihez, és eltemették őt a fővárosban, Jeruzsálemben, de nem Izráel királyainak a temetőjébe vitték. Utána a fia, Ezékiás lett a király.
→
2Krón 21,20
Könyvek
