Ézsaiás próféta könyve

capítulo 29

Capítulos:

… 27 28 29 30 31 … ⇤ ← 29 → ⇥

Jeruzsálem ostroma és szabadulása

verso 1

Jaj Aríélnek, Aríélnek, a városnak, ahol Dávid táborozott! Évek telnek egymás után, ünnepek váltják egymást,

verso 2

azután ostromot indítok Aríél ellen. Akkor lesz nagy sírás-rívás, mert égő oltárrá teszem.

verso 3

Táborral veszlek körül, sáncot vonok köréd, felállítom az ostromműveket.

→ Lk 19,43

verso 4

Megalázottan fogsz beszélni a földön, és megtörten hangzik szavad a porból. Olyan lesz a hangod, mint a föld alatti kísérteté, és szavad a porból suttog.

→ Ézs 8,19

verso 5

De ízzé-porrá törik ellenségeid serege, a szálló pelyvához hasonló lesz az erőszakosok hada. Egy szempillantás alatt következik be!

→ Jób 21,18; Zsolt 1,4; Zsolt 35,5

verso 6

Mert a Seregek Ura meglátogat téged mennydörgés, földrengés, nagy zúgás, viharos forgószél és emésztő tűz lángjai között.

→ Zsolt 83,16; Ézs 28,17

verso 7

Olyan lesz, mint az álom, mint egy éjszakai látomás valamennyi nép serege, amely Aríél ellen hadakozott, és mindazok, akik ostromot indítottak hadereje és sziklavára ellen.

verso 8

Mint az éhező, aki azt álmodja, hogy eszik, de ha fölébred, üres a gyomra, vagy mint a szomjazó, aki azt álmodja, hogy iszik, de ha fölébred, eltikkadt és szomjas, úgy jár a népek egész serege, amely Sion hegye ellen hadakozott.

A nép elvakultságának következményei

verso 9

Ámuljatok és bámuljatok, vakoskodjatok és vakuljatok meg! Legyetek részegek, de ne bortól, tántorogjatok, de ne az italtól!

→ Jer 13,13

verso 10

Mert rátok árasztotta az Úr a kábultság lelkét. Bezárta szemeiteket: a prófétákat, befödte fejeiteket: a látnokokat.

→ Róm 11,8

verso 11

Olyan lett számotokra minden látomás, mint a lepecsételt irat szavai. Ha írástudó ember kezébe adják, és azt mondják: Olvasd el! – ő azt válaszolja majd: Nem tudom, mert le van pecsételve.

→ Dán 12,4; Jel 5,1

verso 12

Ha pedig írástudatlannak adják az iratot, és ezt mondják: Olvasd el ezt! – ő azt válaszolja majd: Nem tudok olvasni.

verso 13

Így szól az Úr: Mivel ez a nép csak szájával közeledik hozzám, és ajkával dicsőít engem, de szíve távol van tőlem, istenfélelme pedig csupán betanult emberi parancsolat,

→ Zsolt 78,36; Ézs 1,15; Ézs 58,2; Ez 33,31; Mt 15,8

verso 14

azért én úgy bánok majd ezzel a néppel, hogy csodálkozni fog, igen csodálkozni: vége lesz a bölcsek bölcsességének, az értelmesek értelme is kevésnek bizonyul.

→ Ézs 19,11; Ézs 44,25; Abd 1,8; Mt 11,25; 1Kor 1,19

verso 15

Jaj azoknak, akik el akarják titkolni tervüket az Úr elől! Sötétben hajtják végre tettüket, mert azt gondolják: Ki láthat meg minket, ki ismerhetne ránk?

→ Zsolt 10,11; Zsolt 94,7; Ez 8,12; Mt 10,26; 1Kor 4,5

verso 16

Micsoda fonákság! Egyenrangú talán az agyag a fazekassal? Mondhatja-e az alkotás alkotójának: Nem ő alkotott engem?! Mondhatja-e a fazék a fazekasnak: Nem ért a dolgához?!

→ Ézs 45,9; Jer 18,6; Róm 9,20

Isten mindent újjá tesz

verso 17

Már csak kevés idő van hátra, és a Libánon kertté válik, a kert pedig erdőnek látszik.

→ Ézs 32,15; Ézs 41,18

verso 18

Azon a napon a süketek is meghallják az írás szavait, a vakok szemei pedig látni fognak a homály és sötétség után.

→ Ézs 6,9; Ézs 29,9; Ézs 35,5; Ézs 42,18; Ézs 61,1; Mt 11,5

verso 19

Újra örömüket lelik az alázatosak az Úrban, a legszegényebbek is örvendezni fognak Izráel Szentje előtt,

→ Zsolt 22,27; Zsolt 37,11

verso 20

mert vége lesz a zsarnoknak, és elpusztul a csúfolódó! Kiirtják mindazokat, akiknek gonoszságon jár az eszük,

→ 1Sám 2,3; Mik 2,1

verso 21

akik vétkesnek nyilvánítják az embert a peres ügyekben, és tőrbe ejtik azt, aki meg meri feddni őket a kapuban, és mindenféle ürüggyel megfosztják jogától az igazat.

→ Ézs 1,21; Ézs 5,7; Ám 5,10

verso 22

Ezért így szól Jákób házához az Úr, aki megváltotta Ábrahámot: Nem szégyenül meg többé Jákób, nem sápad el többé az arca,

→ 1Móz 12,1; Zsid 11,8

verso 23

mert ha gyermekei meglátják kezem munkáját, szentnek vallják nevemet. Szentnek vallják Jákób Szentjét, és rettegnek Izráel Istenétől.

→ Ézs 54,13; Ézs 59,21; Jn 6,45

verso 24

A tévelygő lelkek észhez térnek, és a zúgolódók levonják a tanulságot.

→ Ézs 40,27; Ézs 49,14; 2Pt 3,3