Ézsaiás próféta könyve
capítulo 42
Az Úr szolgája szelíd és szabadító
verso 1
Ez az én szolgám, akit támogatok, az én választottam, akiben gyönyörködöm. Lelkemmel ajándékoztam meg, törvényt hirdet a népeknek.
→
Mt 3,17;
Mt 12,17;
Mk 1,11
verso 2
Nem kiált, nem lármáz, és nem hallatja szavát az utcán.
verso 4
Nem alszik ki, és nem törik össze, míg a törvénynek érvényt nem szerez a földön; tanítására várnak a szigetek.
→
Ézs 51,5
verso 5
Ezt mondja az Úristen, aki az eget teremtette és kiterítette, szilárddá tette a földet, és abból növényeket sarjaszt, leheletet ad a rajta lakó népnek, és lelket a rajta járóknak:
→
Ézs 40,22;
Zsolt 104,2;
ApCsel 17,25
verso 6
Én, az Úr, elhívtalak az igazságért, én fogom a kezedet. Megőrizlek, és benned ajándékozom meg szövetségemmel népemet, világosságommal a nemzeteket.
→
Ézs 49,6;
Jer 50,5;
Mt 5,14;
Lk 2,32;
Jn 8,12;
ApCsel 26,23
verso 10
Énekeljetek az Úrnak új éneket, dicséretet a föld határáig, akik tengerre szálltok, és ami a tengert betölti, a szigetek és lakóik!
→
Zsolt 33,3;
Zsolt 40,4;
Zsolt 96,1;
Zsolt 98,1;
Jel 5,9;
Jel 14,3
verso 11
Zengjen a puszta és városai, a falvak, amelyekben Kédár lakik! Ujjongjanak a kősziklákon lakók, a hegytetőkön is kiáltozzanak!
Izráel nem értette Istenét
verso 14
Sokáig hallgattam, némán türtőztettem magam. De most zihálva nyögök és lihegek, akár egy szülő asszony.
verso 15
Pusztává teszek hegyet és halmot, kiszárítok rajtuk minden zöld növényt. A folyókon gázlókat készítek, és kiszárítom a mocsarakat.
verso 16
A vakokat olyan úton vezetem, amelyet nem ismertek, ismeretlen ösvényeken viszem őket. A sötétséget világossággá változtatom előttük, a göröngyös utat egyenessé. Ezeket a dolgokat véghezviszem, nem mulasztom el!
→
Ézs 40,3;
Jer 2,6;
ApCsel 26,18
verso 18
Ti süketek, halljatok! Ti vakok, nézzetek föl, és lássatok!
→
5Móz 4,32;
5Móz 29,1;
5Móz 32,28;
Ézs 6,9;
Ézs 43,8;
Ézs 53,1;
Jer 5,21;
Ez 12,2
verso 19
Van-e olyan vak, mint az én szolgám, és olyan süket, mint követem, akit küldök? Van-e olyan vak, mint az én megbízottam, olyan vak, mint az Úr szolgája?
verso 20
Sokat láttál, de nem ügyeltél rá, nyitva volt a füled, mégsem hallottál.
verso 22
Ezért lett ez a nép kirabolt és kifosztott; csapdába és verembe estek mindnyájan, és börtönbe vannak zárva. Kirabolták őket, és nem volt szabadító, kifosztották őket, és nem mondta senki: Add vissza!
→
Ézs 42,7;
Ézs 49,9;
Ézs 61,1
verso 23
Ki ügyel erre közületek, ki hallgatja figyelmesen a jövő érdekében?
verso 24
Ki engedte meg, hogy kifosszák Jákóbot, és kirabolják Izráelt? Vajon nem az Úr, aki ellen vétkeztünk? Nem akartak útjain járni, és nem hallgattak tanítására.
verso 25
Ezért zúdította rá haragjának hevét és a háború tombolását. Lángolt körülötte, de nem értette, égette őt, de nem szívlelte meg.
Libros
