Ézsaiás próféta könyve

capítulo 23


Capítulos:


Tírusz és Szidón pusztulása


verso 1

Fenyegető jövendölés Tírusz ellen: Jajgassatok, Tarsís-hajók, mert elpusztult Tírusz! Nem maradt egy ház sem, nincs hova menni! Ciprus földjéről jövet mondták meg nekik.

Ám 1,9; Mt 11,21; Lk 10,13; Ez 26


verso 2

Némuljatok el, tengerpart lakói, szidóni kereskedők, kiknek követei átszelik a tengert,


verso 3

a nagy vizeket! A Síhór gabonája, a Nílus aratása volt a jövedelme, és ő volt a népek vásártere.


verso 4

Szégyenkezz, Szidón, mert így szól a tenger, a tengeri erődítmény: Olyan lettem, mint aki nem vajúdott, nem szült, nem nevelt ifjakat, nem dédelgetett leányokat!


verso 5

Úgy gyötrődnek, akik Tírusz hírét hallják, mint amikor Egyiptomról hallottak.


verso 6

Keljetek át Tarsísba, jajgassatok, tengerpart lakói!


verso 7

Hát ez a ti vigadozó városotok, mely ősidők óta fennáll, amely messzire elment, hogy ott is megtelepedjék?


verso 8

Kicsoda döntött így a koronás Tíruszról, melynek kereskedői vezérek, és kalmárjait tisztelik a földön?

Jel 18,23


verso 9

A Seregek Ura döntött így, hogy meggyalázza a kevélységet, és megalázzon minden pompát, mindenkit, akit tisztelnek a földön.

Ézs 2,11; Ez 28,1


verso 10

Műveld meg földedet, Tarsís leánya, mint a Nílus völgyét, mert nincs többé kikötő!


verso 11

Kinyújtotta kezét a tengerre az Úr, megrendítette a királyságokat; elrendelte Kánaánról, hogy pusztítsák el erődítményeit.


verso 12

Ezt mondta: Nem fogsz többé vigadni, Szidón leánya, te meggyalázott szűz! Rajta, kelj csak át Ciprusra, ott sem lelsz nyugalmat!


verso 13

Íme, a káldeusok országa! Még nem is létezett ez a nép, mikor Asszíria kiépítette Tíruszt a hajói számára. De ostromműveket állított ellene, palotáit lerombolta, romhalmazzá tette!


verso 14

Jajgassatok, Tarsís-hajók, mert elpusztult erődítményetek!


verso 15

Akkor majd elfelejtik Tíruszt hetven évig, ameddig egy király él. Hetven év múlva úgy jár Tírusz, ahogy a szajha-nóta mondja:

Jer 25,11; Jer 29,10; Dán 9,24


verso 16

Fogd a citerát, járd be a várost, elfelejtett szajha! Szépen pengesd, dalolj sokat, hogy emlékezzenek rád!


verso 17

Hetven év múlva az Úr meglátogatja Tíruszt, és az ismét megkapja bérét, mert paráználkodni fog a világ minden országával a föld színén.

Jer 46,25; Jer 49,6; Ez 29,13


verso 18

De keresete és bére egyszer még az Úr szent tulajdona lesz. Nem teszik a kincstárba, hogy ott őrizgessék, hanem azoké lesz ez a kereset, akik az Úr színe előtt laknak, hogy jóllakásig ehessenek, és szép ruhába öltözhessenek.

Zsolt 132,15; Ézs 18,7; Ézs 45,14; Ézs 60,4; Hag 2,7; Jel 21,24

Capítulos:


Libros