Ézsaiás próféta könyve

capítulo 14


Capítulos:


Gúnydal a babiloni király bukásáról


verso 1

Bizony, megkönyörül az Úr Jákóbon, és továbbra is Izráelt választja magának. Nyugalmat ad nekik földjükön, jövevények társulnak hozzájuk, és Jákób házához csatlakoznak.

5Móz 7,6; Ézs 41,8; Ézs 56,1


verso 2

Fölkarolják és hazaviszik őket a népek, Izráel pedig tulajdonává teszi azokat az Úr földjén mint szolgákat és szolgálóleányokat. Fogságba vivőiket foglyul ejtik, és uralkodnak volt sanyargatóikon.

Ézs 49,22; Ézs 60,3; Ézs 61,4; Ézs 66,12; Zak 1,17; Jel 21,24


verso 3

Amikor majd nyugalomra fordítja az Úr fájdalmaidat, nyugtalanságodat és azt a kemény munkát, amit végeztettek veled,

2Móz 1,14


verso 4

ezt a gúnydalt fogod énekelni a babiloni királyról: Jaj, hogy vége lett a sanyargatónak, vége lett az erőszaknak!


verso 5

Összetörte az Úr a gonoszság vesszejét, a zsarnokság botját,

Ézs 9,3; Jer 48,17


verso 6

amely népeket vert dühében szüntelen veréssel, és nemzeteket tiport haragjában, kegyetlenül üldözve őket.


verso 7

Megnyugodott, békés az egész föld, ujjongásba törtek ki az emberek.


verso 8

Még a ciprusok is így örülnek, meg a Libánon cédrusai: Mióta elterültél, nem jön favágó ellenünk!


verso 9

Megrendült odalent a holtak hazája, amikor meglátta jöttödet. Felkölti miattad az árnyakat, a föld összes hatalmasát, fölkelti trónjukról a népek királyait.


verso 10

Rákezdik mindnyájan, és ezt mondják neked: Te is erőtlen lettél, mint mi, hozzánk hasonlóvá lettél!


verso 11

Sírba omlott gőgöd, lantjaid zengése! Férgek a derékaljad, pondrók a takaród!

Jób 17,13; Ez 32,18


verso 12

Jaj, leestél az égről, fényes hajnalcsillag! Lehulltál a földre, népek legyőzője!

Lk 10,18


verso 13

Pedig ezt mondtad magadban: Fölmegyek az égbe, Isten csillagai fölé emelem trónomat, odaülök az istenek hegyére a messze északon.

Zsolt 48,3; Ézs 10,13; Ézs 37,24; Ez 28,14; Dán 11,36; Mt 11,23; Lk 10,15; 2Thessz 2,4


verso 14

Fölmegyek a felhők csúcsára, hasonló leszek a Felségeshez!


verso 15

De a sírba kell leszállnod, a gödör legmélyére.

Lk 10,18; Jel 12,9


verso 16

Akik csak meglátnak, rád csodálkoznak, elámulnak rajtad: Ettől az embertől reszketett a föld, ettől remegtek az országok?


verso 17

Ez az, aki pusztává tette a világot, lerombolta a városokat, és nem engedte haza a foglyokat?


verso 18

A népek királyai mind tisztességben nyugszanak, mindegyik a maga sírboltjában.


verso 19

Téged azonban temetetlenül dobnak el, mint valami hitvány gyomot; elborítanak a legyilkoltak, akiket karddal öltek meg, mint egy eltaposott hullát. Nekik kőhalom alatt lesz a sírjuk,

Ézs 34,3


verso 20

de téged nem temetnek el velük, mert pusztítottad országodat, saját nemzetedet gyilkoltad. Nem emlegetik soha többé a gonosztevők ivadékát!

Jób 18,16


verso 21

Állítsatok vágóhidat fiainak őseik bűne miatt, hogy talpra állva el ne foglalják a földet, és be ne töltsék városokkal a világot!

2Móz 20,5


verso 22

Rájuk támadok – így szól a Seregek Ura –, és kiirtom Babilon nevét és maradékát, még az írmagját is – így szól az Úr.


verso 23

Bölömbikák tanyájává teszem, vadvizes mocsárrá, és elsöpröm pusztító seprűvel – így szól a Seregek Ura.


Jövendölés Asszíria ellen


verso 24

Megesküdött a Seregek Ura: Úgy lesz, ahogyan elterveztem, az következik be, amit elhatároztam.


verso 25

Országomban töröm össze Asszíriát, hegyeimen taposom el. Lekerül róluk igája, lekerül vállukról a teher.

Ézs 9,3; Ézs 10,27; Ézs 29,1


verso 26

Ezt terveztem el az egész földdel szemben, így nyújtom ki kezemet minden nép ellen.

Ézs 9,11; Ézs 10,4


verso 27

Ha így határoz a Seregek Ura, ki hiúsíthatja meg? Ha kinyújtja kezét, ki fordíthatja vissza?


A filiszteusokat utoléri az ítélet


verso 28

Áház király halála esztendejében hangzott el ez a fenyegető jövendölés:

2Kir 16,20


verso 29

Ne örüljetek annyira, filiszteusok, hogy összetört a titeket verő bot! Mert a kígyó gyökeréről vipera sarjad, és gyümölcse repülő sárkány lesz.


verso 30

A legszegényebbek jól élnek, és a szegények bizton heverésznek, a te gyökeredet azonban éhhalállal sújtom, maradékodat meggyilkolom.


verso 31

Jajgass, kapu, kiálts, város, rettegjetek, ti filiszteusok! Mert füst gomolyog északról, senki se hagyja el a kijelölt helyét!


verso 32

Mit szólnak majd ehhez a népek követei? Azt, hogy az Úr vetett a Sionnak alapot, és oda menekülnek népe szegényei!

Zsolt 87,1; Zsolt 132,13; Ézs 28,16

Capítulos:


Libros