Ézsaiás próféta könyve
capítulo 3
Jeruzsálem nyomorúsága az ítélet idején
verso 1
Az Úr, a Seregek Ura eltávolít Jeruzsálemből és Júdából mindenféle támaszt: minden támaszt, amit a kenyér nyújt, minden támaszt, amit a víz jelent,
→
3Móz 26,26;
Zsolt 105,16;
Ez 4,16
verso 2
a zsoldost és a sorkatonát, a bírót és a prófétát, a jóst és a véneket,
verso 3
a hadnagyot és a főrendűt, a tanácsost, az ügyes mestert és a varázsláshoz értőt.
verso 5
Sanyargatja a nép között ember az embertársát, egyik ember a másikat. Rátámad az ifjú a vénre, a hitvány a tekintélyesre.
→
Mik 7,5
verso 6
Ha valaki így unszolja rokonsága egyik tagját: Neked még van ruhád, légy te a vezetőnk, légy úrrá ezen a felforduláson! –
verso 7
akkor az így fog válaszolni: Nem akarok sebkötöző lenni! Nincs a házamban se kenyér, se ruha, ne tegyetek engem a nép vezetőjévé!
verso 8
Bizony, elbukik Jeruzsálem, és elesik Júda, mert nyelvükkel és tetteikkel az Úr ellen fordulnak, és dicsőségével szemben engedetlenek.
verso 9
Személyválogatásuk ellenük beszél, vétkeiket Sodoma módjára hirdetik, még csak nem is titkolják. Jaj nekik, mert maguknak okoznak bajt!
→
1Móz 19,5;
5Móz 1,17
verso 11
Jaj a gonosznak! Rossz dolga lesz, mert saját tettei szerint bánnak el vele.
verso 12
Ó, népem! Gyermekek sanyargatnak, asszonyok uralkodnak rajtad! Ó, népem! Vezetőid félrevezetnek, tévútra visznek téged!
verso 14
Törvényt tart az Úr népének vénei és vezérei fölött: Letaroltátok a szőlőt, szegényektől elrabolt holmi van házaitokban!
verso 15
Hogy meritek összezúzni népemet, összetörni a nincsteleneket?! – Az Úrnak, a Seregek Urának szava ez.
Isten elítéli a júdai nőket hiúságuk miatt
verso 16
Ezt mondta az Úr: Mivel Sion leányai büszkélkednek, fejüket fenn hordva, szemükkel kacsingatva járnak, kényeskedve lépegetnek, és lábpereceikkel csilingelnek,
→
Ézs 20,4;
Jer 13,22;
Ám 8,10;
Jón 3,5;
Mik 1,11;
1Tim 2,9;
1Pt 3,3
verso 17
ezért kopasszá teszi az Úr Sion leányainak a fejét, és fölnyíratja halántékukat az Úr.
verso 18
Azon a napon eltávolítja ékszereiket az Úr: a lábpereceket, a napocskákat és holdacskákat,
verso 19
a függőket, karpereceket és fátylakat,
verso 20
a fejdíszeket, lábláncokat, díszes öveket, az illatszeres szelencéket és a talizmánokat,
verso 22
a díszruhákat, köpenyeket, sálakat és tarsolyokat,
verso 23
a tükröket, az alsóruhákat, a turbánokat és a vállkendőket.
verso 24
Akkor majd a balzsamillat helyén bűz lesz, az öv helyén kötél, a fodorított haj helyén kopaszság, a díszköpeny helyén daróc, a szépség helyén pedig szégyenbélyeg.
verso 25
Embereid fegyvertől hullnak el, vitézeid a harcban.
verso 26
Szomorkodnak és gyászolnak a kapukban, és kisemmizve ülnek a földön.
Libros
