Ézsaiás próféta könyve

Capítulos:

1 2 3 4 5 6 …   ⇤ ← 2 → ⇥

verso 1

Ezt az igét kapta látomásban Ézsaiás, Ámóc fia Júdáról és Jeruzsálemről:

verso 2

Az utolsó napokban szilárdan fog állni az Úr házának hegye a többi hegy fölött, és kimagaslik majd a halmok közül. Özönlik majd hozzá valamennyi nép.

→ Ézs 19,23; Jer 3,17; Mik 4,1; Zak 14,10; Jel 21,10

verso 3

Eljön a sok nép, és ezt mondják: Jöjjetek, menjünk föl az Úr hegyére, Jákób Istenének házához! Tanítson minket útjaira, hogy az ő ösvényein járjunk. Mert a Sionról jön a tanítás, és az Úr igéje Jeruzsálemből.

→ Zak 8,20; Jn 4,23

verso 4

Igazságot szolgáltat a nemzetek között, ítéletet hoz minden nép ügyében. Kardjaikból ezért kapákat kovácsolnak, lándzsáikból pedig metszőkéseket; nép a népre kardot nem emel, hadakozást többé nem tanul.

→ Zsolt 46,10; Ézs 9,3; Ézs 11,1

verso 5

Jákób háza, jöjjetek, járjunk az Úr világosságában!

→ Jn 8,12; 1Jn 1,7

verso 6

Eltaszítottad népedet, Jákób házát, mert tele vannak keleti szokásokkal, varázslást űzőkkel, mint a filiszteusok, és idegenekkel barátkoznak.

→ 5Móz 18,10; Mik 5,9

verso 7

Tele van az ország ezüsttel, arannyal, kincseinek se szeri, se száma. Tele van az ország lovakkal, harci kocsijainak se szeri, se száma.

→ Zsolt 33,17; Ézs 31,1

verso 8

Tele van az ország bálványokkal, kezeik csinálmánya előtt borulnak le, amit ujjaikkal csináltak.

→ Zsolt 115,4; Zsolt 135,15

verso 9

Ezért meg kell hajolnia az embernek, meg kell alázkodnia a halandónak, és te nem bocsátasz meg nekik.

verso 10

Menj a sziklák közé, rejtőzz a porba az Úr félelmetes fensége és méltósága elől!

→ Bír 6,2; Lk 23,30; 2Thessz 1,9; Jel 6,15

verso 11

Megalázza a kevély tekintetű embert, a halandók nagyságát porba hajtja. Csak az Úr magasztaltatik föl azon a napon.

verso 12

Mert jön a Seregek Urának napja minden kevély és magas ellen, mindenki ellen, aki nagyra tartja magát, de majd meg kell alázkodnia;

→ Ézs 13,6; Ez 30,3; Ám 5,18; Zof 1,14

verso 13

a Libánon minden cédrusa ellen, amelyek magasra emelkednek, a Básán minden tölgyfája ellen;

verso 14

minden magas hegy ellen és minden kiemelkedő halom ellen,

verso 16

minden Tarsís-hajó ellen és minden gyönyörű gálya ellen.

verso 17

Porba hajtja az ember büszkeségét, és megalázza a halandók nagyságát. Csak az Úr magasztaltatik föl azon a napon.

→ Ézs 2,11

verso 18

A bálványok pedig semmivé lesznek egészen.

verso 19

Bebújnak majd a sziklabarlangokba és a föld repedéseibe az Úr félelmetes fensége és méltósága elől, amikor fölkel, hogy megrémítse a földet.

verso 20

Azon a napon odadobja az ember a vakondoknak és a denevéreknek ezüst- és aranybálványait, amelyeket azért csinált, hogy leboruljon előttük.

→ Ézs 30,22; Ézs 31,7

verso 21

Bebújnak a sziklák szakadékaiba és a kőszálak hasadékaiba az Úr félelmetes fensége és méltósága elől, amikor fölkel, hogy megrémítse a földet.

verso 22

Ne bízzatok az emberben, hiszen csak lehelet van az orrában: mire lehet hát becsülni?

→ 1Móz 2,7; Zsolt 104,29; Zsolt 118,8

Capítulos:

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37 38 39 40 41 42 43 44 45 46 47 48 49 50 51 52 53 54 55 56 57 58 59 60 61 62 63 64 65 66