Jób könyve
capítulo 8
verso 1
Akkor felele a sukhi Bildád, és monda:
verso 2
Meddig szólasz még efféléket, és lesz a te szádnak beszéde sebes szél?
verso 3
Elforgatja-é Isten az ítéletet, avagy a Mindenható elforgatja-é az igazságot?
verso 4
Ha a te fiaid vétkeztek ellene, úgy az ő gonoszságuk miatt vetette el őket.
verso 5
De ha te az Istent buzgón keresed, és a Mindenhatóhoz bocsánatért könyörögsz;
verso 6
Ha tiszta és becsületes vagy, akkor legott felserken éretted, és békességessé teszi a te igazságodnak hajlékát.
verso 7
És ha előbbi állapotod szegényes volt, ez utáni állapotod boldog lesz nagyon.
verso 8
Mert kérdezd meg csak az azelőtti nemzedéket, és készülj csak fel az ő atyáikról való tudakozódásra!
verso 9
Mert mi csak tegnapiak vagyunk és semmit nem tudunk, mert a mi napjaink csak árnyék e földön.
verso 10
Nem tanítanak-é meg azok téged? Nem mondják-é meg néked, és nem beszélik-é meg szívök szerint néked?!
verso 11
Felnövekedik-é a káka mocsár nélkül, felnyúlik-é a sás víz nélkül?
verso 12
Még gyenge korában, ha fel nem szakasztják is, minden fűnél elébb elszárad.
verso 13
Ilyenek az ösvényeik mindazoknak, a kik Istenről elfeledkeznek, és a képmutatónak reménysége is elvész.
verso 14
Mivel szétfoszol bizakodása, és bizodalma olyan lesz, mint a pókháló.
verso 15
Házára támaszkodik, és nem áll meg; kapaszkodik belé, és nem marad meg.
verso 16
Bő nedvességű ez a napfényen is, és ágazata túlnő a kertjén.
verso 17
Gyökerei átfonódnak a kőhalmon; átfúródnak a szikla-rétegen.
verso 18
Ámha kiirtják helyéről, megtagadja ez őt: Nem láttalak!
verso 19
Ímé ez az ő pályájának öröme! És más hajt ki a porból.
verso 20
Ímé az Isten nem veti meg az ártatlant, de a gonoszoknak sem ád előmenetelt.
verso 21
Még betölti szádat nevetéssel, és ajakidat vigassággal.
verso 22
Gyűlölőid szégyenbe öltöznek, és a gonoszok sátora megsemmisül.
Libros
