A János írása szerint való szent evangyéliom

capítulo 7


Capítulos:


verso 1

És ezek után Galileában jár vala Jézus; mert nem akar vala Júdeában járni, mivelhogy azon igyekezének a Júdeabeliek, hogy őt megöljék.


verso 2

Közel vala pedig a zsidók ünnepe, a sátoros ünnep.


verso 3

Mondának azért néki az ő atyjafiai: Menj el innen, és térj Júdeába, hogy a te tanítványaid is lássák a te dolgaidat, a melyeket cselekszel.


verso 4

Mert senki sem cselekszik titkon semmit, a ki maga ismeretessé akar lenni. Ha ilyeneket cselekszel, mutasd meg magadat a világnak.


verso 5

Mert az ő atyjafiai sem hivének benne.


verso 6

Monda azért nékik Jézus: Az én időm még nincs itt; a ti időtök pedig mindig készen van.


verso 7

Titeket nem gyűlölhet a világ, de engem gyűlöl; mert én bizonyságot teszek felőle, hogy az ő cselekedetei gonoszak.


verso 8

Ti menjetek fel erre az ünnepre: én még nem megyek fel erre az ünnepre; mert az én időm még nem tölt be.


verso 9

Ezeket mondván pedig nékik, marada Galileában.


verso 10

A mint pedig felmenének az ő atyjafiai, akkor ő is felméne az ünnepre, nem nyilvánosan, hanem mintegy titkon.


verso 11

A zsidók azért keresik vala őt az ünnepen, és mondának: Hol van ő?


verso 12

És a sokaságban nagy zúgás vala ő miatta. Némelyek azt mondják vala, hogy jó ember; mások pedig azt mondják vala: Nem, hanem a népnek hitetője.


verso 13

Mindamellett senki sem beszélt vala nyiltan ő felőle a zsidóktól való félelem miatt.


verso 14

Már-már az ünnep közepén azonban felméne Jézus a templomba, és tanít vala.


verso 15

És csodálkozának a zsidók, mondván: Mimódon tudja ez az írásokat, holott nem tanulta?!


verso 16

Felele nékik Jézus és monda: Az én tudományom nem az enyém, hanem azé, a ki küldött engem.


verso 17

Ha valaki cselekedni akarja az ő akaratát, megismerheti e tudományról, vajjon Istentől van-é, vagy én magamtól szólok?


verso 18

A ki magától szól, a maga dicsőségét keresi; a ki pedig annak dicsőségét keresi, a ki küldte őt, igaz az, és nincs abban hamisság.


verso 19

Nem Mózes adta-é néktek a törvényt? és senki sem teljesíti közületek a törvényt. Miért akartok engem megölni?


verso 20

Felele a sokaság és monda: Ördög van benned. Ki akar téged megölni?


verso 21

Felele Jézus és monda nékik: Egy dolgot cselekvém, és mindnyájan csodáljátok.


verso 22

Azért Mózes adta néktek a körülmetélkedést (nem mintha Mózestől való volna, hanem az atyáktól): és szombaton körülmetélitek az embert.


verso 23

Ha körülmetélhető az ember szombaton, hogy a Mózes törvénye meg ne romoljon; én rám haragusztok-é, hogy egy embert egészen meggyógyítottam szombaton?


verso 24

Ne ítéljetek a látszat után, hanem igaz ítélettel ítéljetek!


verso 25

Mondának azért némelyek a jeruzsálemiek közül: Nem ez-é az, a kit meg akarnak ölni?


verso 26

És ímé nyiltan szól, és semmit sem szólnak néki. Talán bizony megismerték a főemberek, hogy bizony ez a Krisztus?


verso 27

De jól tudjuk, honnan való ez; mikor pedig eljő a Krisztus, senki sem tudja, honnan való.


verso 28

Kiálta azért Jézus a templomban, tanítván és mondván: Mind engem ismertek, mind azt tudjátok, honnan való vagyok; és én magamtól nem jöttem, de igaz az, a ki engem elküldött, a kit ti nem ismertek.


verso 29

Én azonban ismerem őt, mert ő tőle vagyok, és ő küldött engem.


verso 30

Akarják vala azért őt megfogni; de senki sem veté reá a kezét, mert nem jött még el az ő órája.


verso 31

A sokaság közül pedig sokan hivének ő benne; és azt mondják vala, hogy: A Krisztus mikor eljő, tehet-é majd több csodát azoknál, a melyeket ez tett?


verso 32

Meghallák a farizeusok, a mint a sokaság ezeket suttogja vala felőle; és szolgákat küldének a farizeusok és a főpapok, hogy fogják meg őt.


verso 33

Monda azért nékik Jézus: Egy kevés ideig még veletek vagyok, és majd ahhoz megyek, a ki elküldött engem.


verso 34

Kerestek majd engem, és nem találtok meg, és a hol én vagyok, ti nem jöhettek oda.


verso 35

Mondának azért a zsidók magok között: Hová akar ez menni, hogy mi majd nem találjuk meg őt? Vajjon a görögök közé szóródottakhoz akar-é menni, és a görögöket tanítani?


verso 36

Micsoda beszéd ez, a melyet monda: Kerestek majd engem, és nem találtok meg; és a hol én vagyok, ti nem jöhettek oda?


verso 37

Az ünnep utolsó nagy napján pedig felálla Jézus és kiálta, mondván: Ha valaki szomjúhozik, jőjjön én hozzám, és igyék.


verso 38

A ki hisz én bennem, a mint az írás mondotta, élő víznek folyamai ömlenek annak belsejéből.


verso 39

Ezt pedig mondja vala a Lélekről, a melyet veendők valának az ő benne hívők: mert még nem vala Szent Lélek; mivelhogy Jézus még nem dicsőítteték meg.


verso 40

Sokan azért a sokaság közül, a mint hallák e beszédet, ezt mondják vala: Bizonynyal ez ama Próféta.


verso 41

Némelyek mondának: Ez a Krisztus. Mások pedig mondának: Csak nem Galileából jön el a Krisztus?


verso 42

Nem az írás mondta-é, hogy a Dávid magvából, és Bethlehemből, ama városból jön el a Krisztus, a hol Dávid vala?


verso 43

Hasonlás lőn azért ő miatta a sokaságban.


verso 44

Némelyek pedig közűlök akarják vala őt megfogni, de senki sem veté reá a kezét.


verso 45

Elmenének azért a szolgák a főpaphoz és farizeusokhoz; és mondának azok ő nékik: Miért nem hoztátok el őt?


verso 46

Felelének a szolgák: Soha ember úgy nem szólott, mint ez az ember!


verso 47

Felelének azért nékik a farizeusok: Vajjon ti is el vagytok-é hitetve?


verso 48

Vajjon a főemberek vagy a farizeusok közül hitt-é benne valaki?


verso 49

De ez a sokaság, a mely nem ismeri a törvényt, átkozott!


verso 50

Monda nékik Nikodémus, a ki éjjel ment vala ő hozzá, a ki egy vala azok közül:


verso 51

Vajjon a mi törvényünk kárhoztatja-é az embert, ha előbb ki nem hallgatja és nem tudja, hogy mit cselekszik?


verso 52

Felelének és mondának néki: Vajjon te is Galileus vagy-é? Tudakozódjál és lásd meg, hogy Galileából nem támadt próféta.


verso 53

És mindnyájan haza menének.

Capítulos:


Libros