Exodus
capítulo 3
verso 1
Mózes pedig legeltette apósának, Jitrónak, Midján papjának juhait és terelte a nyájat a pusztaságon túl és elérkezett Isten hegyéhez, Hórébhez.
verso 2
És megjelent neki az Örökkévaló angyala tűzlángban a csipkebokor közepéből és látta, hogy íme a tüskebokor tűzben ég és a tüskebokor el nem hamvad.
verso 3
És szólt Mózes: Hadd menjek oda, hogy szemléljem ezt a nagy látványt, miért nem ég el a tüskebokor?
verso 4
És látta az Örökkévaló, hogy odatér megnézni és kiáltott feléje Isten a csipkebokor közepéből és szólt: Mózes! Mózes! Ő pedig felelt: Itt vagyok.
verso 5
És szólt: Ne közeledj ide, vesd le sarudat lábadról, mert szent föld az a hely, amelyen állsz.
verso 6
És szólt tovább: Én vagyok atyád Istene, Ábrahám Istene, Izsák Istene és Jákób Istene! És Mózes eltakarta arcát, mert félt Isten felé tekinteni.
verso 7
És szólt az Örökkévaló: Látva láttam népem szenvedését, amely Egyiptomban van és hallottam jajkiáltásukat gyötrőik miatt, mert ismerem fájdalmaikat.
verso 8
És leszállottam, hogy kiszabadítsam őket Egyiptom kezéből és felhozzam abból az országból egy jó és tágas országba, egy tejjel-mézzel folyó országba, a Kanaáni, a Hitti, az Emóri, a Perizzi, a Hivvi és a Jebúszi helyére.
verso 9
És most, íme Izráel fiainak jajkiáltása elérkezett hozzám és láttam a kínzást, amellyel az egyiptomiak kínozzák őket.
verso 10
Most tehát jöjj, hogy elküldjelek Fáraóhoz és vezesd ki népemet, Izráel gyermekeit Egyiptomból.
verso 11
És szólt Mózes az Istenhez: Ki vagyok én, hogy elmenjek Fáraóhoz és hogy kivezessem Izráel gyermekeit Egyiptomból?
verso 12
És szólt Isten: Bizonnyal veled leszek és ez legyen számodra a jel, hogy Én küldöttelek: mikor már kihoztad a népet Egyiptomból, ezen a hegyen fogjátok szolgálni Istent.
verso 13
És szólt Mózes Istennek: Íme, ha én elmegyek Izráel gyermekeihez és azt mondom nékik, Atyáitok Istene küldött engem tihozzátok és ők azt mondják nekem: Mi a neve? – mit feleljek nékik?
verso 14
És szólt Isten Mózeshez: Ehje aser ehje – Én vagyok, aki a Lét vagyok – és mondta: Így szólj Izráel fiaihoz: Ehje, Ki a lét vagyok, az küldött tihozzátok.
verso 15
És újra szólott Isten Mózeshez: Ekképpen szólj Izráel fiaihoz: Az Örökkévaló, Atyáitok Istene, Ábrahám Istene, Izsák Istene és Jákób Istene küldött tihozzátok; amaz az én Nevem örökre és ez az én emlékeztető nevem nemzedékről nemzedékre!
verso 16
Menj és gyüjtsd össze Izráel véneit és mondd meg nékik: az Örökkévaló, Atyáitok Istene megjelent nékem, Ábrahám, Izsák és Jákób Istene, szólván: Megemlékeztem rólatok és arról, amit veletek művelnek Egyiptomban.
verso 17
És elhatároztam: kihozlak benneteket Egyiptom nyomorúságából, a Kanaáni, a Hitti, az Emóri, a Perizzi, a Hivvi és a Jebúszi országába, a tejjel-mézzel folyó országba.
verso 18
És ők majd hallgatnak szavadra és akkor menjetek te és Izráel vénei Egyiptom királyához és mondjátok neki: Az Örökkévaló, a héberek Istene megjelent nekünk, most tehát hadd menjünk háromnapi útra a sivatagba, hogy áldozzunk az Örökkévalónak, a mi Istenünknek.
verso 19
De én tudom, hogy Egyiptom királya nem enged benneteket távozni, hacsak nem erős kar hatalma alatt.
verso 20
És én kinyujtom karomat és sújtani fogom Egyiptomot minden csodatételemmel, amelyeket végrehajtok benne és majd azután elbocsát titeket.
verso 21
És akkor kedvessé teszem ezt a népet az egyiptomiak szemében és amikor távoztok, nem fogtok távozni üresen.
verso 22
Hanem minden asszony kérni fog szomszédasszonyától és házában lakó nőtársától ezüsttárgyakat és aranytárgyakat és ruhákat és fiaitokra és leányaitokra rakjátok azokat és így vegyetek sarcot Egyiptomon.
Libros
