capítulo 21
És ezek a törvények, amelyeket eléjük helyezz:
Ha héber rabszolgát vásárolsz, hat évig szolgáljon, a hetedik évben pedig menjen el szabadon, váltságdíj nélkül.
Ha egyedül jön, egyedül távozzék, ha felesége van, akkor menjen felesége vele.
Ha gazdája ad neki feleséget és ez szült számára fiakat vagy lányokat, a nő és gyermekei legyenek a nő gazdájáé, ő pedig távozzék egyedül.
De ha azt mondja a szolga: Szeretem uramat, feleségemet és gyermekeimet, nem akarok elmenni szabadon,
akkor állítsa ura a bíró elé és vezesse az ajtóhoz vagy az ajtófélfához és gazdája fúrja át az ő fülét árral és azután szolgálja örökké.
Ha valaki eladja leányát szolganőnek, a leány ne szabaduljon olymódon, amint a rabszolgák szabadulnak.
Ha nem tetszik gazdája szemében, aki őt magának szánta, akkor engedje megváltani; de ne legyen hatalma idegen népnek eladni, miután hűtlenül bánt vele.
Ha pedig fiának szánta, a családbeli leányok törvénye szerint bánjon vele.
Ha más nőt vesz magának, az előbbinek táplálékát, ruházatát és házastársi igazát ne vonja meg tőle.
Ha ezt a három dolgot nem cselekszi, akkor a nő menjen el szabadon, váltságdíj nélkül.
Aki embert leüt úgy, hogy meghal, halállal vesszen.
Aki azonban nem állott lesben és az Isten juttatta kezére, annak számára helyet rendelek, ahová menekülhet.
És ha valaki szántszándékkal tör felebarátjára, hogy megölje fondorlattal, oltárom mellől vidd el, hogy meghaljon.
Aki apját vagy anyját bántalmazza, halállal vesszen.
Aki emberi személyt elrabol s eladja vagy kezei közt találják, halállal vesszen.
Aki átkozza apját vagy anyját, halállal vesszen.
És ha férfiak civódnak és egyik megüti a másikat kővel vagy ököllel és az nem hal meg, de ágynak esik,
ha felkel és jár az utcán az ő támaszbotján, akkor büntetlen maradjon a bántalmazó. Csak mulasztását térítse meg és gyógyíttassa.
Ha valaki megüti rabszolgáját vagy szolganőjét bottal és az meghal keze alatt, legyen tette megtorolva.
Ha azonban egy vagy két napig megmarad, ne legyen megtorlás, mert pénzbeli vesztesége ez.
Ha tusakodnak férfiak és megütnek egy terhes nőt és az elveszti magzatát, de életveszély nem támad belőle, akkor bírsággal sujtsák, ahogy kiveti reá az asszony férje és rója le a bíróság kivetése szerint.
De ha életveszély áll be, akkor adj embert emberért,
szemet szemért, fogat fogért, kezet kézért, lábat lábért.
Égési foltot égési foltért, sebet sebért, sérülést sérülésért.
És ha valaki megüti rabszolgájának vagy szolgálónőjének szemét és elpusztítja azt, bocsássa szabadon őt szeme fejében.
És ha szolgájának vagy szolgálónőjének fogát üti ki, bocsássa szabadon foga fejében.
Ha egy ökör felöklel férfit vagy nőt és az meghal, kövezzék meg az ökröt, húsát ne fogyasszák el és az ökör tulajdonosa fel van mentve.
Ha azonban az ökröt öklelőnek ismerték már előbb, tegnap, tegnapelőtt és meg is lett róva gazdája előtt, de ő nem vigyázott reá és megölt egy férfit vagy egy nőt: az ökröt kövezzék meg és a tulajdonosát is ítéljék halálra.
Ha váltságdíjat vetnek ki rá, akkor fizesse meg élete váltságát teljesen, úgy amint kivetik reá.
Ha fiúgyermeket vagy leánygyermeket öklelt meg, ezen törvény szerint bánjanak el vele.
Ha rabszolgát öklel meg az ökör vagy szolgálóleányt harminc sekel ezüstöt fizessen a gazdájának és az ökröt kövezzék meg.
Ha valaki vermet nyit meg, vagy ha valaki vermet ás és nem födi be és oda beleesik egy ökör vagy szamár,
a verem tulajdonosa fizessen kárpótlást, árát ezüstben adja tulajdonosának és az elhullott állat legyen az övé.
Ha egyik embernek ökre megdöfi a másiknak ökrét és az belepusztul, akkor adják el az élő állatot és felezzék meg árát és az elhullottat is felezzék meg.
De ha köztudomású, hogy az ökör veszedelmes döfő állat volt már régebben és gazdája nem vigyázott rá, akkor fizessen kártérítést, ökröt ökörért és az elhullott legyen az övé.
Ha valaki ökröt lop vagy juhot és levágja vagy eladja: öt szarvasmarhát fizessen az ökörért és négy anyajuhot a bárányért.
1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37 38 39 40