capítulo 2
És ment egy férfiú Lévi házából és feleségül vette Lévi leányát.
És fogant a nő és fiút szült és látta, hogy derék gyermek és rejtegette három hónapig.
És mikor nem tudta tovább rejtegetni, vett számára egy kicsiny gyékénykosárkát, betapasztotta azt gyantával és szurokkal és elhelyezte abba a gyermeket és kitette a sás közé a folyam szélén.
És ott állt a nénje távolabb, hogy megtudja, mi történik vele.
Ekkor lejött Fáraó leánya fürödni a folyóban és kísérő leányzói jártak a folyam partján; és ő megpillantotta a gyékénykosárkát a sás között és küldte szolgálóleányát, hogy hozza el.
És fölnyitotta és meglátta a gyermeket, és íme a fiú sírt. És megszánta őt és szólt: A héberek gyermekei közül való ez!
Ekkor a nénje szólott Fáraó leányához: Elmenjek-e és hívjak számodra szoptató nőt a héber asszonyok közül, hogy táplálja számodra a gyermeket?
És felelt neki Fáraó leánya: Menj! És ment a hajadon és hívta a gyermek anyját.
És mondta neki Fáraó leánya: Vedd ezt a gyermeket és tápláld őt nekem és én megadom a te béredet; és a nő vette a gyermeket és táplálta őt.
És felnőtt a gyermek és elvitte őt Fáraó leányához és az ő fia lett és elnevezte Mózesnek és mondta: Mivelhogy a vízből mentettem meg őt.
És történt azokban az időkben, midőn Mózes felnőtt, hogy kiment testvéreihez és látta nehéz robotmunkájukat és látta, amint egy egyiptomi férfi ver egy héber férfiút testvérei közül.
És fordult jobbra és balra és látta, hogy nincs ott senki más és lesujtotta az egyiptomit és elrejtette a homokban.
És kiment a második napon és íme két héber férfiú civakodott egymással és szólt a bűnösnek: Miért bántod felebarátodat?
Az pedig felelt: Ki tett téged hatalmas férfiúvá, úrrá és bíróvá fölöttünk, vajjon engem is meg akarsz ölni, amint megölted az egyiptomit? – És félelem fogta el Mózest és szólott: Bizonyosan ismertté lett már a dolog!
És midőn Fáraó is meghallotta ezt a dolgot, azon volt, hogy megölje Mózest. De Mózes elmenekült Fáraó elől és tanyázott Midján országában és leült egy kútnál.
Midján papjának hét leánya volt és ők eljöttek és vizet merítettek és megtöltötték a vályukat, hogy megitassák atyjuk juhait.
És jöttek a pásztorok és elűzték őket, de Mózes felemelkedett és segítségükre kelt és megitatta nyájukat.
És midőn hazaértek a leányok atyjukhoz, Reúélhez, ez így szólt: Miért érkeztetek ilyen korán haza a mai napon?
És feleltek: Egy egyiptomi férfiú megmentett bennünket a pásztorok kezéből és vizet is merített számunkra és megitatta a juhokat.
Ő pedig szólt leányaihoz: Merre van ő, miért hagytátok el azt a férfiút? Hívjátok ide, hogy egyék kenyeret!
És beleegyezett Mózes, hogy ott lakjék a férfiúnál és ő leányát, Cippórát feleségül adta Mózesnek.
És az asszony fiút szült és elnevezte őt atyja Gérsómnak, mert mondta: „Gér” jövevény voltam idegen földön.
És történt hosszú idő elteltével, hogy meghalt Egyiptom királya és Izráel fiai felsóhajtottak a rabszolgamunkából és feljajdultak és fohászkodásuk felszállt az Istenhez a rabszolgaságból.
És Isten meghallotta jajkiáltásukat és megemlékezett Isten Ábrahámmal, Izsákkal és Jákóbbal kötött szövetségéről.
És látta Isten Izráel gyermekeit és tudomást vett róluk Isten.
1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37 38 39 40